VÍZDOK: A felszín alatti öntözés helyzete (VMGT 49. VÍZDOK, Budapest, 1973)

3. A felszín alatti öntözés múltja

34

2. Alacsony nyomással, ahol a nyomás értékei h=0,l-l,5 m közé esnek [boGUSEVSZKI J, 1956; OSZTAPCSIK,1961,1962; CSOCSKOV-IVANOV-BAYRAKTARSZKIJ, 1965, 1967; BUSCH- KNEEBONE, 1966; DÖRTER, 1961; STAUCH, 1954; DAVIS, 1967; BOBCSENKÓ, 1956],

Ami tulajdonképpen nyomás nélküli, illetve nyomás alatti öntözést jelent, alapelvét tekintve, s mindkét esetben szakaszos üzemben történik a viz szolgáltatás.

313.2. A vizszétosztásra szolgáló cső anyaga és kialakítása

A fejlődés e téren is a legváltozatosabb képet mutatja, a sok próbálkozás után azonban, nem utolsósorban a technikai fejlődés eredményeként, bizonyos megállapodás mutatkozik.

Az első próbálkozások a drénezésnél alkalmazott égetett agyagcsöveket használták fel, majd később ezek mellett, a

legkülönbözőbb anyagok kerültek használatra a javasolt rendszerek és országok szerint.

A huszas évek végén Németországban szabadalmazott "Kluck- huhn-eljárás"nál zárt illesztési hézagu porózusfalu öntözőcsöveket használnak. Anyaguk horzsakő-cement keverék, később felül porózus salakbeton. A csövek hossza 40-80 cm, külső keresztmetszetük 60x60, 80x80, 140x140 mrn-es négyzet, az öntözővezetékek belső átmérője 30 mm, a belső keresztmetszet körala- ku.

J anert. eleinte égetett agyag dréncsöveket, majd porózus falu csöveket, zárt illesztésű lyukgatott dréncsöveket.eternit csöveket használ [HOFFMANN, 1953; MEJER, 1935; UHDEN, 1950. WAGNER, 1939]. Az adalékanyagok tufa homok, téglatörmelék, salak, fürészpor. A legszilárdabb, mégis kellően porózus anyagot a kohósalak beton, illetve a bauxit beton szolgáltatta.