VÍZDOK: A cseppenkénti öntözés Magyarországon (VMGT 71. VIZDOK, Budapest, 1975)
2. Magyarországi kutató-fejlesztő munka a cseppenkénti öntözés bevezetésére - 2.2 Csepegtető öntözőberendezések kialakítása
106 Ezek közepes érzékenységeteknek bizonyultak. Hibájukként megállapítható volt, hogy 2 1,4 kp/cm alatti nyomás tartományban szabályozó hatásuk már nem érvényesül. Cez a körülmény az ivóvízellátás hálózataiban valószínűleg nem jelent hátrányt.) Cseppenkénti öntözések esetén azonban a dugulás veszélyének csökkentése a csepegtetőtestek nyilásátmérőjének a növelését, a kiadagolandó kis vizmennyi - ség pedig kis nyomást ir elő. Ezért ez a nyomásszabályozó típus csepegtető öntözőberendezésekhez kevésbé alkalmas. A nyomásszabályozók csepegtető öntözőberendezésekhez al2 kalmazandó típusainak az 1 kp/cm alatti nyomás tartományban is egyenletes és pontosan beállítható nyomásokat kell biztosítania. Csupán igy lehetne elérni az eddigi vizsgálatok során nagyüzemeinkben való felhasználásra megfelelőenk minősített csepegtető testek segítségével a csupán 1-2 1/h-ban meghatározható vizszállitást. A kiemelt tartályok elve is ismeretes. Lényegében a közismert angol W.C. tartályok is a csepegtető öntözőberendezésekhez alkalmazható módon biztosítják a vízöblítést. A tartályok kialakítása, nagyságrendjének meghatározása,szerelvényeinek megkonstruálása hiányzik. Az Olaszországból 1972-ben importált 4 csepegtető öntözőberendezés tartályai a nagyüzemben való, változtatás nélküli felhasználásra nem alkalmasak. Elsősorban méreteik, másodsorban szerelvényeik kifogásolhatók.Kezelésük pedig felügyeletet igényel. A tartályos megoldás nagy előnye pedig az, hogy a nyomás szinte teljesen egyenletesre állítható. A tartályok se2 gitségével már 0,1 - 0,2 kp/cm nyomás is pontosan és tartósan beállítható. A szűrés szintén elengedhetetlen követelmény a csepegtető öntözőberendezések vízellátó hálózathoz való csatlakozta
