VÍZDOK: A cseppenkénti öntözés Magyarországon (VMGT 71. VIZDOK, Budapest, 1975)

2. Magyarországi kutató-fejlesztő munka a cseppenkénti öntözés bevezetésére - 2.2 Csepegtető öntözőberendezések kialakítása

107 tásánál. A csepegtető testek nyílásának átmérője a legtöbb e- setben 0,5 mm körüli. (Az 1,0 mm körüli átmérőt csak kivétele­sen érik el.) Az ilyen kis nyilásokon még az ivóvíz tisztaságú vizben jelenlévő szennyezések is dugulást okozhatnak. Szűrők alkalmazása tehát feltétlenül szükséges. Az alkalmazandó szűrő típusát és méreteit az öntözővíz mi­nősége határozza meg. Öntözés céljára rendelkezésre álló víz­készleteinket ugyanis e szempontból az alábbi csoportokba so­rolhatjuk :- folyóvizek,- állóvizek,- kútvizek. Az öntözésre rendelkezésre álló víztömegeink oroszlán-ré­sze folyókból származik. Ezek szennyezettségének döntő többsé­ge úszó és lebegő iszap, homok és egyéb durvább szemcsékből áll. A csepegtető öntözőberendezésekhez alkalmazandó szűrőknek ezért az ilyen tisztátlanságok visszatartására kell alkalmas­nak lenniük. A csepegtető öntözőberendezések vízellátásához felhaszná­lásra kerülő vízkészletek második csoportja tározókból és ta­vakból származik. E víztömegek úszó és lebegő anyagai közül a homok és iszapszemcsék legtöbbször már kiülepednek öntözésre való felhasználás előtt. Elkerülhetetlen azonban a viz kisebb nagyobb mérvű algásodása - ami szűrés nélkül a csepegtető tes­tek biztos eldugulásához vezetne. Az algák kiszűrése ugyanaz­zal a szürőközeggel megoldható, amely a homok és iszapszennye­zettség eltávolítására alkalmas, csupán a szűrők gyakori tisz- titása, stb. szükséges. A kútvizek esetében a szűrés feladatai egyszerűbbek.,mivel a kút - szerkezete folytán - a belőle kiemelésre kerülő öntö­zővizet már szűrőrétegen át adja ki. Konstrukcióhibás kutaktól

Next

/
Thumbnails
Contents