Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
III. A Sió-völgy története a 11. század elejétől a 18. század közepéig
88 III. A SIÓ-VÖLGY TÖRTÉNETE All. SZÁZAD ELEJÉTŐL A 18. SZÁZAD KÖZEPÉIG alapuló térképet készített.89 A másik ok pedig az, hogy ezekben az években a Balatonon még nem voltak olyan hajók, amelyekről megbízható mélységméréseket lehetett volna végezni. Az MTA Könyvtárának Kézirattárában őrzött térképvázlatokkal kapcsolatban jogosan vetődik fel a kérdés: ha nem Mikoviny készítette ezeket, akkor ki és mikor rajzolta ólcet? A kérdésre a mai ismereteink szerint nem lehet minden tekintetben megnyugtató választ adni. Fok (a mai Siófok) település „ Urbárium ”-ának (jobbágyi szolgáltatás lajstromának) első oldala Az - mint említettük - bizonyos, hogy a Somogy megyét ábrázoló Mo 13. és Mo 14. jelű lapok egy személytől származnak és csak a Főnix hajó vízre bocsátása, 1796-1797 utáni években készülhettek. Az Mo 13. jelű vázlaton néhány helynevet később írtak rá vagy írtak át másik helyre, s áthúzott helynevek is láthatók rajta. A térképvázlat papírjának egész felületén a rajzolattól teljesen eltérő helyeken tűszúrás nyomok (lyukak) találhatók, amik azt bizonyítják, hogy a térképvázlatot valamikor „alátét”- nek használták, amikor egy másik térképről tűszúrások segítségével másolatot készítettek. A tűszúrás nyomok egyben arra is utalnak, hogy a vázlat eredetileg olyan személy birtokában lehetett, aki térképmásolatokat is készített azon kívül, hogy maga is térképeket rajzolt. Az Mo 13. és Mo 14. jelű térképvázlat készítője bizonyos jártassággal rendelkezhetett a térképkészítésben, ismerhette a korabeli Magyarországról megjelentetett térképeket, így Müller Ignác 1769. évi sokszorosított térképét és az azon feltüntetett „Maxima profunditas hujus Lacus observata quae constituit 6 Org. Vien.” feliratot. Ismerte továbbá Mikoviny Sámuel és Kovács János által használt, a pozsonyi kezdőmeridiánra alapozott földrajzi fokbeosztásokat, s ezeket rajzolta át ceruzával a térképvázlatokra. Viszont nagyon valószínű, hogy nem ismerte Krieger Sámuel 1776. évi Balaton- és Sió-szabályozási térképeit, vagy olyan geodéziai méréseken alapuló térképeket, amelyek Somogy megye egyes részeiről az 1790-es évek második felében már néhány földesúr tulajdonában megvoltak. Ha ugyanis ezekről tudott volna, akkor a vázlatokon a Balatont a valósághoz hívebben ábrázolja. Az Mo 15. jelű térképvázlatot, - amelynek ugyancsak nincs címfelirata, hanem csak a hátoldalára van más tintával és kézírással felírva, hogy „Veszprém megye”, - olyan másik ismeretlen szerző készíthette, aki szintén rendelkezhetett térképkészítéshez szükséges ismeretekkel, amit a papírlapra rajzolt méretarány skálák is bizonyítanak. A vázlaton látható fokbeosztások közelébe, a lap jobboldali felső és alsó részére utólag odaírt 89 A négy térkép színes fotója megtalálható „A magyar térképészet nagyjai ” c. kiadvány 298-301. oldalán.
