Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
III. A Sió-völgy története a 11. század elejétől a 18. század közepéig
A SIÓ A 16-18. SZÁZADI TÉRKÉPEKEN 85 másolatok.” Kettőnek a fotóját is közölte a következő ábra aláírásokkal: „Mikoviny Sámuel 1732-1735. évi Balaton térképe, melyen a Sió-völgyet a Balaton vize csak a juti gátakig borítja. Részlet a »Mappa Comitatus Somogyiensis« című térképéből. Jelzete: MO 14.” és „ Mikoviny Sámuel »Mappa Comitatus Veszprimiensis« c. kéziratos térképe. Jelzete: MO 15". Bendefy ebben a munkájában (1976b) nem indokolta meg, hogy miért változtatta meg korábbi véleményét a Bél kéziratmásolatában lévő térképvázlatokról. Az MO 14. jelű vázlat és Bél kéziratmásolatának a nyugati (Bendefy szerint déli) részét ábrázoló vázlat egyszerűen nem hasonlítható össze egymással, mivel az előbbi teljesen más formában az egész Balatont feltünteti a teljes Somogy megyei résszel, míg az utóbbi Somogy megyének csak a nyugati részét ábrázolja igen hiányosan. Az MTA Könyvtárának kiadásában, 1976-ban megjelent, Mikoviny megyei térképeit ismertető művében Bendefy négy Somogy- és egy Veszprém vármegyét ábrázoló térképet írt le részletesen, de egyet sem mutatott be belőlük a megyei térképeket tartalmazó második kötetben. A térképekről, pontosabban az említett térképvázlatokról szóló szöveget némi kiegészítéssel még a mű megjelenésének évében dolgozat formájában is közreadta85. Ennek a dolgozatnak a bevezetőjében korábbi megállapításaival ellentétesen egyebek közt a következőket írta: „A Somogy megyei Mikoviny-térkép sem a Festetich-féle Keszthelyi Levéltárban, sem a Hofkammerarchiv térképei között nincsen... A III. Károly... számára készült Mikoviny-féle megyei térképsorozatban a Somogy megyei mappa szintén hiányzik. Mivel ezt, a császár személyes használatára készült gyűjteményt az uralkodó halálakor, 1740-ben zárták le, következik, hogy... a Somogy megyei térképek 1740-ben legfeljebb még csak vázlatos állapotban voltak meg... Somogy megyét ábrázoló, teljesen elkészültnek mondható mappa mindössze kettő... mindkettő az Országos Széchényi Könyvtár Térképtárának tulajdona... négy Somogy megyei térképet az Akadémiai Könyvtár Kézirattára mondhat magáénak. Ezek nem tökéletesen kidolgozott mappák; inkább a végleges kivitelhez készült vázlatoknak mondhatók.” Bendefy (1976c) ebben a dolgozatában először az OSZK térképtárának TK 2276 jelű, szerinte Mikoviny által véglegesen kidolgozott Somogy megyét ábrázoló térképét ismertette, amelyről többek között azt írta, hogy „...tusrajza szép, tiszta és igen gondos kivitelű... (de) vízrajza több vonatkozásban kifogásolható. A Kapos és a Koppány feltűnően el vannak rajzolva”. Ezt a Somogy megyét ábrázoló térképet jelenleg, mint ismeretlen szerzőtől származó kéziratos másolatot tartják nyilván az OSZK térképtárában, ahol egyetlen Somogy megyét ábrázoló Mikoviny által készített kéziratos vagy nyomtatott térkép sincs. Török Enikő (2001) Mikoviny megyetérképeivel foglalkozó tanulmányában86 erről a Somogy megyét ábrázoló térképről azt írta, hogy a „Széchényi Könyvtár Térképtárának gyűjteményében van még két, keretes és cím nélküli térkép, melyeket ugyanaz a kéz készíthetett, mint a Sopron megye kéziratos térképet, és melyek Somogy és Bihar vármegyék területét ábrázolják. Korábban ezt a három kéziratos térképet »szorosan Mikoviny nevéhez «fűződő művekként említik, de inkább úgy tűnik, hogy az ő hatását tükröző térképekről van szó..." Török arra is rámutatott tanulmányában, hogy Mikoviny térképészeti munkásságának hatása igen kiterjedten érvényesült a 18. század közepétől egészen a 19. század elejéig. Kortársai és a halála után tevékenykedő térképészek felhasználták csillagászati méréseinek eredményeit, az általa meghatározott pozsonyi kezdő meridiánhoz igazodtak, alkalmazták térképjelzési módszerét és másolták térképeit. 85 Bendefy (1976) ..Mikoviny Sámuel Somogy megyei térképei" Somogy megye múltjából. Levéltári Évkönyv 7. 131-163. p 86 Török (2001) 179-185. p.
