Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)

III. A Sió-völgy története a 11. század elejétől a 18. század közepéig

84

III. A SIÓ-VÖLGY TÖRTÉNETE All. SZÁZAD ELEJÉTŐL A 18. SZÁZAD KÖZEPÉIG

újabb szélaknai tó építéséhez szükséges földterületeket és szakvéleményt készített a Hodrusi-tó megjavítására. A Mikoviny életművéről szóló tanulmányok81 egyikében sem található adat, vagy utalás arra, hogy a Balatont felmérte, illetve térképezte volna. Az erre vonatkozó feltételezéseket ezért megalapozatlanoknak tartjuk.

Azok a térképek, amelyekre Bendefy úgy hivatkozott, hogy azok azt bizonyítják, hogy Mikoviny vagy tanítványai jártak a helyszínen, sőt Mikoviny 1732-ben a Balatont felmérte, valójában állításainak cáfolatait jelentik.

Nem igazolható az, hogy MiKOViNYnek egy 1733-ból datált átnézetes Magyarország térképén Rendes és Boglár között ábrázolt sziget a tóban a 18. században létezett szigettel azonos. Az Iszap sziget helyét igen pontosan határozták meg a korabeli leírások és ábrázolták a térképek Bottyánpuszta és Fenékpuszta között, közel a mai Zala-torkolathoz. Ekkora hibát Mikoviny vagy munkatársai, ha a helyszínen jártak volna, nem követnek el, mivel a sziget egészen az 1830-as évek második feléig változó nagyságú kiterjedéssel valóságosan létezett az említett helyen; Rendes és Boglár között pedig a tó hossztengelyében sohasem volt sziget. Ugyancsak tévedés azt állítani, hogy egy 1753. évi kiadású térképen82 a Balatont már változatos és erősen tagolt partvonalak határolják, s hogy ez Mikoviny 1732. évi tényleges felvételén alapul. A térképen ugyanis - méretarányánál fogva — nem tagoltak a tó partvonalai, a Tihanyi-félsziget sincs rajta feltüntetve, a Sió Balatonakarattyánál folyik ki a tóból stb., és más olyan hibás ábrázolások láthatók, amelyek mind azt bizonyítják, hogy a térkép készítője nem járt a Balatonnál, és egyszer sem látta a tavat. A térképen megjelölt révátkelőkhöz fűzött magyarázat teljesen önkényes, mivel a Bendefy által közölt települések közül a térképen csak Fonyód neve van feltüntetve, s az is rossz helyen. (Az 1730-as évek balatoni révátkelő helyeit Bél Mátyás Somogy megyéről készített kéziratában részletesen felsorolta83 és ezek közül csak egy egyezik meg a Bendefy magyarázatában szereplőkkel.) Bendefy állításának cáfolata az a térkép is, amelyről az idézettek szerint valószínűnek tartotta, hogy Mikoviny műve és kb. az 1730-1735 közötti időkből való, jóllehet 1755- ös keltezésű.84 A térkép - melynek fotómásolata a Hadtörténeti Térképtárban található - valóban az első olyan 18. századi térkép, amelyen a Balaton többé-kevésbé helyesen, a környéke pedig topográfiailag meglehetősen jól ábrázolt az úthálózattal együtt. Készítésének legkorábbi ideje 1753 utánra tehető, a Festetichek Kristóf nevű gályájának Keszthely előtt látható rajza alapján mivel azt ebben az évben készítették. Bendefy feltételezésével szemben a térkép rajzában semmi sem vall Mikoviny stílusára.

Az MTA Könyvtárának Kéziratában őrzött, s az előbbiekben említett térképvázlatokkal részletesebben kell foglalkoznunk, nemcsak azért, mert Bendefy ezeket is Mikoviny munkáinak tartotta, hanem azért is, mert ezek alapján számos, a Balaton egykori vízállására és a Sió állapotára vonatkozó számos téves következtetést tett közzé, amelyeket - mint már említettük - egy külön kiadványban és két dolgozatban ismertette.

Az 1973-ban megjelent munkájában (1973b) a következőket írta róluk: „Az Akadémia kézirattárának térkép- gyűjteményéből nemrég előkerült Mikovinynek több, eddig ismeretlen kéziratos mappája, közöttük három olyan térkép, amelyeken a Balaton rajza is látható... a térképeken az egyedül Mikovinyre jellemző pozsonyi kezdőmeridiánhoz rendelt fokhálózat ceruzával van feltüntetve. A Bél Mátyás kéziratos művében található térképvázlatok - minden kétséget kizáróan - Mikoviny művei, éspedig ezekről az akadémiai példányokról készült

81 „A magyar térképészet nagyjai” c. kiadványban megjelent tanulmányokról van szó.

82 A térkép a MOL -ban az S.68.X.8. jelzetszámon található, címe: „Tabula Nova Inclyti Regni Hungáriáé - luxta Non Nullás Observationes Samuelis Mikoviny Concinnata ab Andrea Erico Fritsch Posoni 1753."

83 Lukács (1943) általi Bél kéziratfordításban az olvasható, hogy „...Keszthely város felé... Bottyányból, Vörsről és Balaton-Berény-ből oda- vivő révek; továbbá Szig liget felé Fonyód pusztáról, Tihanyba pedig Szántód pusztáról van révátkelés."

84 A térképet Bendefy és V. Nagy (1969) a következő ábrafelirattal közölte: "Mikoviny S. 1732. évi Balaton felvétele, bedolgozva egy 1755 körül készült vezérkari térképbe. (Wien, Kriegsarchiv, Kartensammlung) Eredetijének méretaránya 1:90000”