Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
III. A Sió-völgy története a 11. század elejétől a 18. század közepéig
A SIÓ A 16-18. SZÁZADI TÉRKÉPEKEN 83 hasznos szolgálatra való alkalmazását kérte az udvari kancelláriától. Plihál Katalin (2001) és Török Enikő (2001) által összeállított szakmai életrajzi adatok szerint 1726 decemberétől 1735 októberéig Pozsony vármegye mérnöke volt évi 150 forintos fizetéssel. Feladata elsősorban a Csallóköz és a Vág vidékének árvízvédelme volt. E munkája mellett térképeket készített a magyarországi bányakamarához tartozó uradalmakról, de a bányákról és bányavárosokról is készített felméréseket, térképeket. Ténylegesen is részt vett egyes bányaműveletek mérnöki munkálataiban, így pl. 1729-ben lecsapoltatta a két szélaknai tó vizét, 1734-ben elkészítette a Selmec környéki bányamezők átnézeti és vízrajzi térképeit. Mindezek mellett „Epistola de Methodo Concinnandarum Mapparum Hungáriáé, Topographicarum...'’ (Magyarország topográfiai térképeinek szerkesztéséről...) című, Bél Mátyáshoz írott fiktív levelében - mely 1732 januárjában jelent meg Pozsonyban - ismertette a térképkészítés alapelveit és módszereit.79 Az uralkodó MiKOViNYt - kérvényének kedvező elbírálása után - 1735. július 29-én kinevezte a császári udvari kamara geometrájává, és építészévé a királyi bányavárosokba. A kinevezési határozat80 öt pontban részletesen szabályozta kötelességeit, melyek közül a második pont tartalmazta azt, hogy a hat nyári hónapban (ha más hivatali munkával nem bízták meg) az egész Magyar Királyság és a magyar koronához tartozó országok pontos felmérését és lerajzolását oly módon folytassa, hogy a vármegyékben pontos topográfiai térképeket, azután később pedig egy általános térképet készítsen. Ezt a feladatot azonban megelőzte az első pontban előírt oktatási tevékenység, miszerint minden, a királyi bányavárosokban található császári tisztviselőt és expektánst, vagy más császári szolgálatra szánt személyt a bányászat jobb előmozdításához szükséges tudományokra kellett tanítania (november 1-től májusig az ünnepnapokat kivéve) napi két órában. MiKOViNYnek azonban a júniustól októberig tartó nyári hónapokban sem jutott sok idő az ország-térké- pező munkára, mert mindig adódtak egyéb feladatai is, amelyeket csak ilyenkor tudott elvégezni. így például 1735-1737. években a magyar királyi kamara megbízásából a Karkóc-Lipótvár közötti út javításával, a terület felmérésével és térképezésével kellett foglalkoznia, miközben 1737-ben kimérte az Az előző térképvázlat egy másik Mo. 14. jelű változatának részlete az Udvari és Örvényes falvak előtti víz alatti romokra utaló felirattal 79 Az „Epistola”-ról és Mikoviny alapvető kartográfiai elveiről kitűnő ismertetést ad Deák (1987) „Mikoviny Sámuel két »Monituma«” c. dolgozata. (Somogyi Múzeumi Közlemények 8. 83-100. p.) 80 A határozat szövegét és annak német nyelvű fogalmazványát Reisz T. Csaba idézett művében közölte.
