Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
III. A Sió-völgy története a 11. század elejétől a 18. század közepéig
82 III. A SIÓ-VÖLGY TÖRTÉNETE All. SZÁZAD ELEJÉTŐL A 18. SZÁZAD KÖZEPÉIG tengelyében hatalmas sziget mutatkozik. Ezazún. Iszap-sziget. Több XVIII. és XIX. századi térképen nagyon jól látható és ezen a néven ismert. Tulajdonképpen nem más, mint a Zala folyó hordalékából képződött zátony. Azt, hogy Mikoviny vagy tanítványai jártak a helyszínen, éppen ennek a szigetnek a rajza bizonyítja... Egy 1753. évi kiadású, hasonló méretarányú Mikoviny és Fritsch nevével jelzett Magyarország térképen a Balatont már változatos és erősen tagolt partvonalak határolják. Ez a kis térkép az 1732. évi tényleges felvételen alapul... Mikovinynek ugyanebből az évből még egy Magyarország térképét ismerjük... Mindkét térképen a tavon keresztül három rendszeres révjáratot is feltüntet. Az első Balatonkeresztúr és Győrök között van, a második Fonyód és Szigliget között, a harmadik Füred és Siófok között. Az első kettő közé van berajzolva az Iszap-sziget... az átnézetes térképek közül messzire kimagaslik egy szignó nélküli, de minden részletében tökéletesen Mikoviny modorára valló térkép, amely Zala, Veszprém és Somogy megye határos részeivel együtt a Balatont ábrázolja. A térkép 1755-ben keltezett, de valószínű, hogy ez csak a szerkesztés éve. A felvétel körülbelül az 1730-1735 közötti időkből való. Mi teszi valószínűvé, hogy ez a térkép Mikoviny Sámuel műve? Állóvizekkel kapcsolatos vízszabályozó múltja, valamint a Balatonnal szomszédos megyékkel való térképszerkesztői kapcsolata.” A korábban Mikoviny Sámuel munkájának hitt, valójában ismeretlen szerzőtől származó Mo. 13 jelű térképvázlat részlete a 18. sz. második feléből Bendefy előbbiekben idézett, rendre feltételes módban megfogalmazott állításait nemcsak az általa megnevezett térképek, hanem Mikoviny életútja és munkássága is megkérdőjelezik. Mikoviny születésének 300. és halálának 150. évfordulójára Budapesten rendezett tudományos emlékülésen elhangzott előadások munkásságának minden részletét ismertették, s azokat a Magyar Millennium tiszteletére írásban „A magyar térképészet nagyjai” címmel 2001-ben megjelent műben kiadták.78 E dolgozatokból egyértelműen kitűnik, hogy Mikoviny az 1730-as években nem foglalkozhatott sem a Balaton környéki megyék, sem a Balaton térképének elkészítésével, vagy ezeknek a gondolatával, mivel más dolgokkal volt elfoglalva. Reisz T. Csaba (2001) „Mikoviny Sámuel udvari kamarai mérnök” tanulmányában foglaltak szerint, az 1731. október 25-én kiadott uralkodói dekrétum nyomán Magyar- ország és megyéinek geometriai felméréséhez és csillagászati megfigyelésekhez kezdett hozzá. Legalábbis erre utal az uralkodóhoz 1735. január 8-án benyújtott alázatos kérvénye, melyben valamilyen 78 A „A magyar térképészet nagyjai" c. kiadványban a Mikoviny Sámuel életével foglalkozó részt (137-267. p.) Plihál Katalin és Török Enikő szerkesztette.
