Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
III. A Sió-völgy története a 11. század elejétől a 18. század közepéig
66 III. A SIÓ-VÖLGY TÖRTÉNETE All. SZÁZAD ELEJÉTŐL A 18. SZÁZAD KÖZEPÉIG Holovágynak azt a birtokrészt nevezték még a mai Sió kifolyás létrejötte (létesítése) előtt, ami a mai Sió-csatornától a töreki lápig - akkor még a Turuk-tóig húzódott és kiterjedt a Szakadatnak nevezett völgyig. Ezért nem lehetett Holovágy azonos helyen a későbbi századokban Fok-nak nevezett faluval. Csánki Dezső (1894) szerint Fok nevű település egy 1173. évi pannonhalmi főapátsági iratban „Tributum de Fok” formában szerepel, s ezt a foki vámmal azonosították. Egészen egyértelműen faluként csak az 1092. évi dátumozású, Szt. László király nevében. 1389-ben készített hamis oklevélben nevezték meg, „ villa Fok cum telonea ”, azaz „ Fok falu vámmal” formában. Fok falu helyére vonatkozó véleményünket az előzőekben kifejtettük és a helyét a 60. oldalon lévő ábrán megjelöltük ugyanúgy, mint Losta falut is. Erdélyi szerint Fok faluba, mint a tihanyi apátság és kon vent birtokára idéztette meg Mátyás király embere Ugrón László tihanyi apátot és testvérét azokért a tettekért, amelyeket embereik a veszprémi káptalan nagyberényi birtokán 1460 nyarán elkövettek. Fok falu az 1534. és 1542. évi Somogy megyei adólajstromokban is szerepel még néhány portával, de az 1583. évi adólajstrom szerint már az egész megye behódolt a törököknek. Ettől az időtől kezdve egészen az 1600-as évek végéig nincsenek megbízható adatok a falu sorsának alakulásáról. Ugyanígy nincsenek információk az ősi foki kifolyásról sem, ami igen valószínű, hogy a 15-16. században időszakosan még létezett. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy Csánki szerint Szabadit egy oklevélben Fokzabady-nsk nevezték 1449-ben.53 A Sió-völgy északi és középső részén vízközeiben fekvő települések 14-15. századi okleveles megnevezésekor szerepel a Sár vagy Saár folyó. így pl. 1352-ben „Marus propefl. Sár”, azaz „Maros Sár folyó közelében1374-ben ,, Foss. Juthum iuxtafluv, Sár vacua”, azaz „Jut birtok a Sár folyó mellett üresen”, vagy 1407-141 1-ben „Judt iuxta fluv.Saar”, azaz „Jut a Saár folyó mellett” (Csánki D. 1894, Bél Mátyás (1684-1749) történetíró, aki az 1730-as évek derekán földrajzi leírást a készített a Sió folyóról „Notitia ... Hungáriáé novae” című művének kéziratban maradt részeként 53 Balatonszabadi települést a 18-19. században készített valamennyi katonai térképen Fok Szabadi néven tüntették fel. A településnév négy évszázadon keresztül változatlanul fennmaradt.
