Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
III. A Sió-völgy története a 11. század elejétől a 18. század közepéig
A SIÓ A RÉGI OKLEVELEKBEN ÉS LEÍRÁSOKBAN 65 folyik bele a Balatonba. Bendefy szerint a Somogyfok puszta melletti Fok-ér mindenkor a Balatonba folyt!” Azért téves mindez, mert az 1092. augusztus 25-i (?) keltezésű, Erdélyi által közölt hamis oklevél sem említi, hogy a tihanyi apátság birtokainak határa Fok falunál, illetőleg a Fok-folyónál van, hanem csak az előbbiekben már ismertetett birtokleírást tartalmazza. Nevezetesen azt, hogy az apátság birtoka Somogy területén Lusta falu - Fok melletti malmokkal; ugyanott Fok falu vámmal. (In territorio Simigiensitvilla Lusta - iuxta Fok cum molendinis; eadem villa Fok cum telonea). Ugyancsak nem állja meg a helyét az az állítás, hogy a Foknak nevezett folyó a Balatonba folyt bele. Az oklevélben említett folyó a mai Sió-csatorna mentén nem belefolyt a Balatonba, hanem éppen abból folyt ki. Magyar - Erdélyi művében közöltekre hivatkozva, a birtokhatárjeleket figyelmen kívül hagyva, vagy helytelenül értelmezve - etimológiai fejtegetés után arra a következtetésre jutott, hogy a „Fok vagy Sió... nagyjából a mai helyén folyt és a XVIII-X/X. században is emlegetett káptalani malmok rajta, illetőleg a különböző mellékágaiban állhattuk. Maga a 13. századi Losta falu a Siófokon Szigetként emlegetett területen, a mai zsidótemető környékén lehetett!... Holovágy a későbbi Fok településsel azonos, illetőleg egy helyen lehetett. Losta falu pedig a Fok (vagy Sió) másik partján lévő, vízzel körülvett dombos szigeten terült el”. Végül a következtetéseket az alábbiakban foglalta össze: „Úgy érezzük, hogy a források segítségével sikerült a XI-XIll. századi (Sió) Fok településképének, faluhálózatának a meghatározásához közel jutnunk. Véleményünk szerint a Fok révátkelő helyénél, attól Ny-ra lehetett Holovágy, azaz a XIV-XVI/. századi Fok falu a Szent Péter tiszteletére szentelt Árpád-kori (1211) egyházzal. Ettől K-re, a Sió vagy Fok folyó túlsó partján létezett a Losta szigeti település (XIII. század), valamint attól kire Szabadi, illetőleg DNY-ra Kiliti, majd Töreki települése”. Ezek a következtetések tévesek azért, mert abból indulnak ki, hogy a 1055. évi hiteles és a 1388. évi hamis oklevelekben említett rév a mai Sió-csatorna torkolatánál lehetett. E tévedést az is elősegítette, hogy a tihanyi apátsági alapítólevélben a Fok folyócskánál említett révre vonatkozó rész utáni szöveget, nevezetesen:„Locus est alius, qui dicitur Huluoodi, procedens ab eodem lacu, qui totus ibi apendet; et ab eadem Huluoodi quicquic est usque ad monticulum et ex hoc usque ad lacum Turku, qui medius ad populum, medius autem pertinet ad ecclesiam, et hie extenditur usque ad Zakadat, inde ad magnam viam, ex hinc usque ad angulum Aruk, et postea usque ad Seg ac deinde ad Ursa, inde verő ad magnum lacum.” Erdélyi (1908) a következőképpen fordította, illetve magyarázta: „Az 1055. évi hiteles alapítólevél Holovágytól nem különbözteti meg a későbbi Török birtokot, hanem csak azt mondja: »Más hely az, a melyet Holovágy-nak (huluoodi) mondanak s a mely ugyanazon tóból emelkedik ki; ez egészen oda tartozik; s ez (a birtok) kiterjed a Szakadátig, innen a nagyútig, aztán az Árok szögletéig, tovább a Szegig (Seg-Szeg- let), tovább Örsáig (»Ursa«, Vörsa? Varsa?) s innen a nagy (Balatin) tóig«”. Ha Holovágy a Fok folyó (ami nem azonos az alapítólevélben szereplő Fok folyócskával!) révátkelő helynél lett volna, amint azt Magyar feltételezte, akkor az oklevélben nem írták volna, hogy „Locus est alius”, azaz „más hely az"', vagyis hangsúlyozottan nem különítették volna el a rév helyétől. A szövegből azt sem lehet megállapítani, hogy Huluoodi egy birtoknak vagy egy falunak a neve volt-e? Magának a névnek az értelmezése sem megoldott. Bárczi Géza (1951) „A tihanyi apátság alapítólevele mint nyelvi emlék" c. munkájában foglalkozott az értelmezésével, s úgy vélte, hogy a „Huluoodi” alapszava minden valószínűség szerint a finnugor eredetű „hull” ige. Szerkezetében a „Huluoodi” helynév szerinte pontos mása az 1171-ből ismert ,”Valóód” személynévnek, s az azonosság alapján arra lehet gondolni, hogy „óvónév típusú személynévben keletkezett helynévvel van dolgunk”. A későbbi oklevelekben, ahol a településnevekhez odaírták a falu megjelölést, Huluoodi-t egyszer sem említik. Nagyon valószínű, hogy
