Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
3. melléklet. D. M. Meissner: A Balaton szabályozása
MEISSNER: A BALATON SZABÁLYOZÁSA 485 e. Siófok állomása közelében a torkolatot hajóknak szolgáló kikötőhellyel kell összekapcsolni. f. A víz túlfolyásának a szabályozására az újonnan nyitott folyómederbe zsilipet kell beépíteni. Ennek a programnak az alapján a Déli Vasút Társaság Klein építési felügyelője a tótól Jutig végzendő munkálatokra tervet dolgozott ki.; Juttól Ozoráig a Sióberki Szabályozó Társaság főmérnöke, Botka úr dolgozott ki tervet. - Az ezt követő egyezségek szerint 1862-ben a Déli Vasút-Társaság az említett első szakasz építéseire a pénzt biztosította, és a munkálatoknak valamint az összes itt megépítendő objektumnak a költségét, valamint azoknak a későbbiekben való karbantartását átvállalta; - a Sióberki Társaság pedig a Juttól Ozoráig terjedő szakasz szabályozását vállalta fel. A kiliti és a mezőkomáromi malom jövedékét már korábban befizették. Az ozorai malomjövedék felének az Esterházy Pál gróf nagylelkű elengedése által az effajta akadályok utolsója is elhárult. A Nádor- és Sárvíz- Társaságnak az alsó szakasz szabályozása során fölmerült költségeihez való hozzájárulásra vonatkozó követeléseit illetően megegyezés született. - így 1863 telén a továbbiakban részletesen tárgyalt szabályozási munkálatokat meg lehetett kezdeni. A Congedi és Cathry építési vállalkozás vállalta fel a kivitelezést.; a száraz nyár és annak következtében előállt alacsony talajvíz- és tóvízszint segített és lehetővé tette, hogy már 1863 októberének végén az új torkolatnál a tó felé az átvágást ünnepélyesen megnyithatták; 1864. év tele és tavasza folyamán még kőgátakat építettek, cölöpöket vertek le, és mederkotrásokat végeztek, valamint partvédelmi műveket készítettek el. Szabályozási építkezések A szabályozásra kerülő folyószakasz Siófoknál futó pályatesttől az ozorai gátig 4.5 osztrák mérföldet9 tesz ki. Az említett tárgyalások és teljesítések után a folyó természetes esésén túl a mezőkomáromi és a kiliti malmok 3-3 láb esése, valamint az ozorai malom 5 lábnyi fél esése állt rendelkezésre; ennek alapján három szakaszon a lejtés kiosztása - miként azt a hossz-szelvény és a helyszínrajz szemlélteti találkozott a földmunkák gazdaságosságával, aminek következtében ezen a szakaszon a vízsebesség 2.0- tól 2.7 lábig terjedt, ami a talaj szilárdságának, a félig kötött és a kötött talajnak megfelelt, és egyben a hajózásnak megfelelő körülményeket biztosított. Jóllehet a mederfenék kimélyítése mind Jut felett, mind pedig alatt valamennyi birtok teljes lecsapolását eredményezné, mind pedig Mezőkomárom és Ozora között az esés egyenletes elosztása lett volna kívánatos, ez azonban túl nagy kiadásokkal járt volna, és ezen utóbbi pontot illetően a nagy esés elkerülése végett a szabályozott szakasz végére egy hajózsilipnek az egyidejű beépítését vették tervbe. Miként azt a helyszínrajz mutatja, az egyenlő és folyamatos esés biztosítása a Siófok - Jut-i szakaszon önmagában is jelentős földmunkákat igényelt, míg az alsóbb szakaszokon többnyire rövid átvágásokkal és a meder tisztogatásával a megfelelő mélységűre lehetett korlátozni. Egy számításokon nyugvó, megfelelő folyómederprofil megrajzolásához hiányoztak a megbízható támpontok. Mivel nemcsak a tó jövőben lefolyásának szabályozására, hanem a tószint süllyesztése érdekében a lefolyás meggyorsítására is törekedtek, a előnyösnek tartották a túlméretezést. Míg az alsóbb szakaszokon a mocsarak laza talajában a folyóágy önmagától való kiszélesedése volt várható, addig a felsőbb szakaszok kötött talajában ez nem következhetett be, az utóbbi esetében a meder aljának szélességét 30 lábra méretezték, és 1 1/2 láb rézsűvel 4 láb vízmélységnél 144 négyzetláb10 keresztmetszetet értek el; az alsó szakaszokon 24 lábbal többnyire 2 láb részűvel és nagyobb vízmélységgel, remélik, ugyanekkora keresztmetszetet érnek el. A vízlevezető képesség ennek megfelelően - a számítások szerint - 4 láb normál vízállásnál közel másodpercenkénti 300 köbláb. 9 1 osztrák mérföld = 4000 bécsi öl = 7585,9 méter 10 1 osztrák négyzetmérföld = 57,546 km2 Ennek alapján a 10,5 négyzetmérföldes tófelület = 604 km2-rel.
