Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
1. melléklet. Krieger Sámuel: A Balaton szabályozása
444 ]. MELLÉKLET Hozzávetőlegesen számítva az ásandó csatornákat az alábbiak szerint kell méretezni, a felszínen 2 öl4 és 4 láb5 Kapós-Újlaknál mélysége: 5 láb a meder alján 1 öl és 4 láb szélesség: a felszínen 5 öl és 3/4 láb Pincehelynél mélysége: 1 öl a meder alján 3 öl és 3/4 1. Annak érdekében, hogy a csatorna ezen két szélső pontja között annak levezető képessége a becsatlakozó patakokhoz és az általuk szállított vízmennyiséghez igazodjon, alázatosan azt javasolnám, hogy az I. malmot, a kaposit, alakítsák át alulcsapó malommá, és a mocsáron átvezetett csatornája által lássák el vízzel. 2. Árkokat kell ásni, hogy a vidék legalább azon az oldalon, ahol a lecsapoló csatornát viszik, a vizektől megszabaduljon. 3. A csatornát a térképen piros vonal mentén és az ABF piros betűkkel jelzett irányban kell vezetni, és mind a felszíni, mind pedig a mederfenéki szélességet a fentebb javasolt méretekhez kell igazítani. A lejtés csekély volta miatt az egyenes vonallal jelölt szakaszon a medret a malmokra való tekintet nélkül kell kialakítani. 4. Ahol malomba ütközik a csatorna, szélességéhez adják még hozzá a malom kiszolgálására szükséges csatornák szélességét, a malmot pedig azon módszerrel építsék meg, miként azt én, a malmok kialakítására vonatkozó, alázatos tervemhez alább csatolt javaslatomban kifejtettem. 5. Azért, hogy a mindenünnen becsatlakozó vizeket a főcsatorna fogadni tudja, szükség van a térképen az a, b, x betűkkel jelölt kisebb csatornákra. A térképről mindjárt az első pillantásra kitűnik, hogy a Kapos folyó, mielőtt a Sárvízbe ömlene, a Sióval egyesül, ebből következően a két folyó körüli munkálatokat feltétlenül erre a kölcsönös összefüggésre való tekintettel kell végezni. Ezzel azonban a Sió leírásánál foglalkozom, és hogy minden rendben alakuljon, azon alázatos véleményemet csatolom hozzá, amelyben megfogalmazom, milyen módon gondolom elkezdeni mindezeket a munkálatokat, hogyan veszem tekintetbe a két folyó sajátos helyzetét, és végül miként kell a végső megvalósításhoz eljutni. Ezek azok a szempontok, amelyeket alázatos véleményem szerint a kaposi mocsarak lecsapolása során szem előtt kell tartani. Ezen munkálatok alatt fellépő 106 200 rajnai forintot kitevő kiadásokat a IV. táblázatban részletezem. Ennek alapján minden egyes pozsonyi mérő 2 rajnai forintba kerülne. A kiadásoknak a birtokokra lebontott összesítését az V. táblázat tartalmazza. A nyereség vagy kiadás tekintetében lebontandó a földbirtokos urak számára, megjegyezvén azt, hogy a N°-4-ben a malmok számára tervezett kiadások részletezése nem tartalmazza a birtokosnak az egyes malmok tekintetében szükségszerűen fellépő kiadásait. Ha azonban az éves 50 13114 rajnai forint hasznot a 106 200 rajnai forint kiadással összevetjük, nyilvánvaló, hogy a kifizetendő összeg közel 50 százalékát kell befizetni, és így a tekintetes uraságok nemcsak a kiadásokat és a kamatok törlesztését tudják rendezni, hanem ennek a területnek a használhatósága révén szóban forgó birtokaikból származó nyereséget meg tudják növelni egy millióval. 4 1 bécsi öl = 6 láb = 1,896 m 5 1 láb = 12 hüvelyk = 0,316 m
