Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
1. melléklet. Krieger Sámuel: A Balaton szabályozása
KRIEGER: A BALATON SZABALYOZASA 443 5. A kallómalomnál 6. A fészerlaki malomnál 7. A kisberki malomnál 8. A dombóvári malomnál 9. A döbrőközi malomnál 10. A kurdi malomnál 11. A dusi [dúzsi] malomnál 12. A szakáli malomnál 13. A görbői és pincehelyi malomnál 14. A simontomyai malomnál- n betűvel jelzett.- o betűvel jelzett.- p betűvel jelzett.- q betűvel jelzett.- r betűvel jelzett.- s betűvel jelzett. -1 betűvel jelzett.- u betűvel jelzett- w betűvel jelzett.- x betűvel jelzett. A többi malom nem tartja vissza a vizeket, mivel nem magasra építették őket, valamint alkalmas, és szélességüket illetően is megfelelő csatornáik vannak. A környező terephez viszonyítva a partok 1 1/2-4 láb mélyen víz alatt vannak, a malmok alatt kilátszanak ugyan, és jóllehet ezeket a csatornákat a legnagyobb szakértelemmel építették meg, megfigyelésünk szerint azonban a víz vezetésére nem megfelelően méretezték őket. így a csatornák mind károsak, mert vannak helyek, ahol szélességük alig éri el az egy ölet, mélységük pedig az egy lábat. A kaposi malmok állapotára vonatkozó megfigyeléseinket a II. táblázat tartalmazza. A mocsár lecsapolásának és kiszárításának lehetősége ugyanazon II. táblázatból kiviláglik, midőn ugyanis 128 láb és 10 hüvelyknyi esés áll rendelkezésre, amely KaposÚjlak területétől a Sárvízig a szabályozásnál kihasználható. Ebben az esetben pedig az ügyet semmi sem akadályozza, mivel a kiszárítás sikeres magvalósításának az a feltétele, hogy legyen olyan mélyebb pont, ahol ezek a stagnáló vizek levezethetők. A tekintetes birtokos uraknak sincs okuk malmaik miatt aggódniuk, mivel a csatornát arra vezetnénk, ahol a malmok éppen vannak, és maradhatnának helyükön úgy, ahogy eredetileg építették őket, kivéve kettőt vagy hármat, amelyeket át kell építeni a csatornához. A haszonnak a mértékét, amely ezeknek a mocsaraknak a lecsapolásából származik, a III. táblázat mutatja. A tekintetes birtokos urak így olyan birtokra tesznek szert, amely 50 131 4/8 pozsonyi mérőnyi3 legjobb széna termelésére alkalmas, amely - ha a termés mérőjét csupán csak 1 rajnai forinttal számoljuk -, az akkor is 50 131 1/2 rajnai forintot tesz ki. A lakosság számára egészségesebb levegőt eredményezne, rövidebb utakat és jobb közlekedési lehetőséget, több állat tartását tenné lehetővé, és megkönnyítené az adók kifizetését. A lecsapolás módjára vonatkozó elképzeléseket a következő fejezetben a Méltóságos Királyi Küldöttség magas ítéletére alázatosan bocsátom, előtte azonban szíves figyelmükbe ajánlom: A Korpádtól Kapós-Újlakig húzódó mocsarak sekélységük miatt különösebb figyelmet nem érdemelnek, kivéve a kaposfői malom feletti mocsarat, amely a malom javításával és a csatornák kiszélesítésével megszüntethető, ezért ez utóbbiak kiásásával a felsőbb rész vize is lehúzódik. A közérdek számára szükséges malmokat, amennyire lehetséges volt, igyekeztünk megtartani és kiigazítani, szem előtt tartva azt a szempontot, hogy ezen malmok megtartása a kiszárításra milyen hatással lehet. Továbbá szem előtt tartandó, hogy a terv lényege abban rejlik, hogy a viz levezetésére szolgáló medret, vagy a csatornát olyan méretűre ássák, hogy az abban levezethető víz mennyisége a beléje folyóval megegyezzék. 3 1 pozsonyi mérő = 3/4 bécsi mázsa = 42 kg.
