Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
XIII. A siófoki Sió-zsilip és a Sió-csatorna hatása Siófok és a Sió menti települések fejlődésére, valamint a tóparti üdülőövezetre
434 XIII. A SIÓFOKI SIÓ-ZSILIP ÉS A SIÓ-CSATORNA HATÁSA A siófoki fürdőtelep tervrajza 1900-ból (Boleman 1900) SIÓFOK FÜHDŐTELEP TERVRAJZA MÉRTÉK 1:6,000 a gőzhajó felé fasor vezet, ami a vasúti sorompón túl árnyas nyárfaberekbe megy át. A kocsiúttól jobbra egy ösvény vezet afürdőbérlők tulajdonát képező' síneken tolható fürdőházhoz."408 A Sió-zsilip elkészültekor 1891-ben egy ideig, amint azt az előzőekben ismertettük, teljesen nyitva voltak a zsilipnyílások, s mivel amúgy is alacsony volt a vízszint, a sajtó elutasító álláspontra helyezkedett: „ A Balaton vize 60 cm-es sugárban ömlik a Sióba. Meg is csappant a Balaton. Siralmas nézni most az édes tengert” írta az egyik újság. A sopánkodás indokolatlan volt, mert a tó vize nem süly- lyedt olyan alacsonyra, mint az előző évben, 1892-ben pedig +80 cm-ig emelkedett, ez pedig még kedvezett is a fürdőtelep létesítési munkálatainak, ami alacsonyabb balatoni vízszintet kívánt még legalább két évig a még kellően meg nem ülepedett feltöltés miatt. A zsilippel egyébként az 1890-as évek közepén már gondok voltak, ami zavarta a szabályozott vízeresztést. Ha magasabb volt a tó vízállása, mint pl. 1895-ben, az építményt a siófoki villákat tervező székesfehérvári műépítésszel, Say Ferenccel igazíttatták meg. A Sió medrének 1897 és 1901 között 24 m3/s levezetőképességűre való kiásása után tíz éven keresztül a zsilipkezelés viszonylag jól megbirkózott a Balaton áradásaival. A fürdőt kezelők is alkalmazkodni tudtak az esetenként +100 cm-ig vagy a fölé emelkedő vízálláshoz. Ezekben 408 Az idézetben szereplő nyárfaberek azt bizonyítja, hogy a vasúttársaság által 1864-ben ültetett nyár- és fűzdugványokból nőtt fák nagy része nem pusztult el az 1879-1881. évi nagy balatoni árvíz idején, ezeket a parcellázások után megindult építkezésekkor vágták ki. Valószínűleg a Siófok Balatonfürdő Rt. létrejötte és rögtöni lendületes tevékenysége ösztönözte a veszprémi káptalant arra, hogy 1890-ben a Viiágostól-Siófokig terjedő homokos partsávon feketefenyő telepítésbe kezdjen, azzal a szándékkal, hogy ezt a területet majd felparcellázva magasabb áron értékesíthesse. Ugyanígy „erdősítette” a Kilitihez tartozó parti sávot is.
