Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
XIII. A siófoki Sió-zsilip és a Sió-csatorna hatása Siófok és a Sió menti települések fejlődésére, valamint a tóparti üdülőövezetre
XIII. A SIÓFOKI SIÓ-ZSILIP ÉS A SIÓ-CSATORNA HATÁSA 433 még ekkor, a normális vízállás mellett is süppedékes, tocsogós volt... Az 1890. év öt hónapját a Dorninger villában töltötte öt gyermekével Glatz Henrik, a Franklin Irodalmi és Nyomdai Rt. alapítója, aki elhatározta, hogy összehozza Siófoknak modern gyógyfürdővé alakításához szükséges tőkét, amelyen elsősorban megváltja a káptalantól a fürdőjogot és megvásárolja az építkezéshez szükséges partterületet. 1891 áprilisában Siófok Balatonfürdő Rt. néven megkezdte az első modern balatoni fürdő megteremtésének munkáját. A megvásárolt 60 hold mocsár feltöltéséhez kisvasutat építettek a gamászai partokhoz, ahonnan a feltöltéshez szükséges anyagot szállították. A feltöltött területen Ray Rezső műépítész tervei alapján kezdték meg az építést. Egyelőre két ízléses, olasz stílusú szálloda — a Sió és a Hullám a vendéglő és kávéház. épülete készült el... Két méter magas és 700 méter hosszú, kőparttal védett széles parti korzót építettek, platánsorral beszegve... Az új fürdőtelepet... 1893. június 18-án nyitották meg... A Társaságnak igen költséges volt a mai strandfürdő területén 200 méter hosszúságban létesített homokfürdő 100 vászonsátorral, 50 faöltözővel, kávéházzal, falatozóval... kilencvenes évek végén bérbeadták... ” Balatoni fürdőzők az 1920-as évekből Abban, hogy a siófoki fürdővel kapcsolatos események az idézettek szerint alakultak 1882 és 1893 között, a negatív hatások mellett pozitív szerepet játszott az, hogy közben kétszer is száraz, aszályos volt a Balaton környékén az időjárás. Lukács (1946) szerint 1884 nyarán borzasztó aszály és filoxéra pusztított, e mellett a kolera réme is fenyegetett. A Balaton újra rendkívül leapadt, a szárazság az 1885. évben is folytatódott. Valóban, a tó vízállása 1884. július elején +40, egy évvel később pedig +28 cm volt, ami kedvező feltételeket teremtett a vasútállomás és a tó széle közötti terület parcellázásához. A következő években is alacsony maradt a Balaton vízszintje, s a szárazabbá vált part menti területek köny- nyen feltölthetőkké váltak. 1890-ben ismét forró, nagyon száraz nyár volt. A tó vízállása a július eleji +20 cm-ről a hónap végéig +8 cm-re csökkent, s nem csoda, hogy Glatz Henrik a szárazzá vált parti homokfövenynek - amely ekkor még algamaradványoktól és hulladéktól mentes, porzóként is használható finom homok volt — kellemességét tapasztalva azt határozta el, hogy Balatonfürdő részvény- társaságot hoz létre. Érdekes, hogy a kibocsátott 2600 részvényt abban az időben vásárolták meg ösz- szesen 520 ezer koronáért, amikor, mint az előzőekben részletesen ismertettük, a Veszprémi Független Hírlap cikksorozatban támadta a tó alacsony vízállása miatt a siófoki zsilip kezelését. Úgy látszik a cikkek vészjósló hangvétele nem volt hatással a részvényesekre, akik a következő két évtizedben 2 millió koronát invesztáltak Siófok fürdőhelyi fejlesztésébe. A befektetők bizalmát növelte az is, hogy 1891 őszén elkészült a Hekler-féle új (második) Sió-zsilip, amellyel a tó vízállását a korábbinál hatékonyabban lehetett szabályozni. Az 1880-as években bekövetkezett változásokat jól szemlélteti az, amit Sziklay János ín 1889-ben megjelent „Balatonvidéki kalauz ”-ában Siófokról: „Egy évtizeddel előbb rendetlenül épült helység volt, a hol a Füredre utazó közönség a poron kívül alig látott egyebet. Azóta egyre-másra épülnek a csinos házak és modern, kényelmesen berendezett magánnyaralók... Siófok az,on az. úton van, hogy tökéletes tengeri fürdő váljék belőle... A vasútállomásról
