Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
IX. Új zsilipek építése Siófokon. A Sió-csatorna bővítése és karbantartása 1947–2002 között
A SIÓ-TORKOLATI MŰ (ÁRVÍZKAPU) LÉTESÍTÉSE A DUNAI TORKOLAT ELŐTT 383 A Sió-torkolati mű (árvízkapu) létesítése a dunai torkolat előtt A Sió-torkolati mű szükségességének gondolata már a 19. század első felében felmerült, igaz, akkor azt még Bátánál tervezték. A torkolat áthelyezésének időpontja után évtizedekkel később, az 1940-ben bekövetkezett Sió-árvíz után, a kérdés újra napirendre került, azonban a háború alatt az illetékesek nem tudtak ezzel komolyan foglalkozni. A háború utáni időkben pedig a politikai és államigazgatási viszonyok alakulása szorította háttérbe a torkolati mú megépítésének kérdését. Az 1965. évi nagy dunai árvíz nyomán viszont halaszthatatlanná vált az ügy, és 1968 tavaszán, a VIZITERV mérnökeinek tervei alapján a Vízépítő Vállalat megkezdte a torkolati mú építését. Az előbbiekben tárgyalt beszámolóban ezzel kapcsolatban mintegy kiegészítésként a következő mondat olvasható: „A teljesség kedvéért megemlítjük, hogy a Sió-torkolati mű építésére 1971-72-ben a ráfordítás összesen 145 millió Ft volt.” A Sió-torkolati mú tervezéséről és építéséről Huszár László, Markó Elek, Nagy Lászlóné és Zsilák Endre tervezőmérnökök tették közzé „A Sió torkolati mű tervezése és építésének a tervezéssel összefüggő' egyes részletei” című dolgozatukat (1973), amelyből a duzzasztóműre és a hajózsilipre vonatkozó adatokon kívül a Sió torkolati szakaszának akkori vízrajzi körülményei is megismerhetők. Az 1941 óta rendelkezésre álló részletes hidrológiai adatok szerint a Sió jellemző vízhozamai a torkolati mú szelvényében a következők voltak az 1960-as évek végén: 0,1%-os valószínűségű vízhozam 284 m3/s 1%-os valószínűségű vízhozam 224 m3/s 10%-os valószínűségű vízhozam 156 m3/s Közepes vízhozam 21 m3/s Közepes kisvízhozam 3 m3/s A szerzők szerint a Sió torkolati szakaszán a vízállás általában a Duna visszaduzzasztásának megfelelően alakul, ezért a jellemző dunai vízállások veendők figyelembe, amelyek a következők: Legnagyobb jeges árvíz (1956) 94,56 m A.f. 1%-os valószínűségű vízállás (LNV) 92,51 mA.f. 10%-os valószínűségű vízállás 91,48 mA.f. Közepes vízállás 86,60 m A.f. Legkisebb vízállás 83,40 m A.f. Max. hajózási vízszint 90,98 mA.f. Min. hajózási vízszint 84,96 m A.f. A Sió torkolati műtárgya
