Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
VIII. A Sió-zsilip karbantartási és a Sió-csatorna bővítési, partbiztosítási munkálatai 1895 és 1934 között
A BALATON VÍZSZINTJÉNEK SZABÁLYOZÁSA A MÁSODIK SIÓFOKI ZSILIPPEL 363 A lecsapó lás szerencsére teljes lehetetlenség, de Krieger mérései örökbecsű tudományos adatok maradnak... A tó beható tanulmányozása a Balaton Bizottság részéről, kimutatta, hogy a tó vízállásai csakis a csapadéktól és az elpárolgás mennyiségétől függenek. Egészen pontosan kimondhatjuk, hogy ha a hónap középhőmérséklete egy fokkal magasabb, akkor egy hónap alatt 11,35 mm-rel több párolog el... tehát ennyivel jobban apad a tó... Ötven esztendő vízállásainak összehasonlítása pontosan igazolta ezt a tételt... Azzal, hogy az Alsó-Zalát szabályozták és óriási mocsárterület kiszárítottak... lényegesen leapasztották a tó párolgó felületét!... Párolgó felületének mintegy ötöd részét elvették, tehát ma már a tó sem apadhat le annyira, mint a Zala szabályozása előtt.” Cikkének befejező részében utalt arra, hogy a „Sió csatornának olyan kicsi az esése, hogy nem folyik benne elég gyorsan a víz”, majd nagyon határozottan leszögezte: „Tessék abba belenyugodni, hogy a Balatonnak mindig lesznek árvizei s kellemetlen leapadásai. Ez tudva egyszerűen partvédő művekkel kell védekeznünk... déli part van veszedelemben, ott kell 70 kilométer hosszúságban árvízgátat építeni.” A Sió-csatorna bővítésén dolgozó mérnökök és munkások egy csoportja Az 1937-1938. évi balatoni áradást a kikötő felügyelőség - eltekintve az előrejelzés hibája miatt 1937- ben késve elkezdett nagyobb vízeresztéstől - már kezelni tudta, amire a vízeresztési adatokból lehet következtetni.385 Az 1930-as évek második felében új zsilipkezelési szabályzatot dolgoztak ki, amit a I 13.748/1940. FM. számú miniszteri rendelet léptetett életbe, és amely szerint a kikötő felügyelőségnek a zsilipet úgy kellett kezelni, hogy a hónapok első napján, a siófoki vízmércén a vízállások a következő szinteken legyenek: Január +80-70 cm Július +95-90 cm Február +90-80 Augusztus +80-70 Március +95-85 Szeptember +65-55 Április +100-90 Október +55-45 Május +115-95 November +55-45 Június +105-95 December +70-60 Ez az ideiglenes zsilipkezelési szabályzat a különböző érdekeket kívánta összeegyeztetni, és úgy tűnt, hogy a szabályzatban szereplő vízállás sávhatárok a fürdőtelepek és a Sió-menti gazdálkodók igényeinek egyaránt megfelelnek. A szabályzatban szereplő vízállások átlaga egyébként +78,5 cm volt, majdnem annyi, mint az 1900-1939 közötti 40 év +80 cm-es vízállás átlaga. A szabályzat készítői tudták, hogy a rendkívül csapadékos és az aszályos időszakokban ezek az előírások nem tarthatók be. 385 1 937 decemberében 186 mm, 1938 januárjában 202 mm, februárjában 199 mm, márciusában 170 mm vizet bocsátottak le a Balatonból, ami 40 m3/s körüli folyamatos vízeresztést jelentett.
