Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
VIII. A Sió-zsilip karbantartási és a Sió-csatorna bővítési, partbiztosítási munkálatai 1895 és 1934 között
344 VIII. A SIÓ-ZSILIP KARBANTARTÁSI ÉS A SIÓ-CSATORNA BŐVÍTÉSI ... MUNKÁLATAI... Siófokon a Fogas Szálló nagytermében a Sió hajózhatóvá tétele ügyében, amelyen a szövetség igazgatója, Cséplő Ernő tartott bevezető előadást a Sió szabályozás érdekében az előző évtizedekben történtekről. Második előadóként Kaáli Nagy Dezső kifejtette és részletesen indokolta, hogy a Sió- csatorna szakaszos, ezért lassú kiépítése nem lehet a hajózási és víze- resztési célkitűzéseket tekintve eredményes, mert a nagyobb vízleeresztések és esőzések esetén az erősebben rohanó víz alámossa a partokat, eliszapolja a medret, s így az egyes szakaszokon végzett kotrási munkák kárba-vesznek. Úgy vélte, hogy a hajózható Sió-csatorna medrét csak 3-4 évre korlátozott idő alatti megfeszített ütemű munkával lehet létrehozni, amivel az említett partomlások és eliszapolódások elkerülhetők. Kaáli Nagy véleményét támasztotta alá Károlyi Sándor, aki az Országos Vízépítési Igazgatóság vezetőjeként bejelentette, hogy a hajózható és a legfelső szakaszon 50 m3/s vízeresztésre képes csatorna, 18 m-es fenékszélességgel, mindenütt megfelelő vízmélységgel és hídnyílásmagasságokkal 6,6 millió pengőt igényelne, s 15 év alatt lehetne megvalósítani. A csatomabővítés további időszakában 3-4 év alatt még 2,9 millió m3 földet kellene kitermelni és a partok mentén elhelyezni. A Károlyi által vázolt Sió-szabályozás magába foglalta az új Sió torkolati mű létesítését, az új kikötőrészekkel, az új vízleeresztő- és hajózsilippel, valamint a zsilipeknél építendő vízerőművel. Az értekezlet résztvevői egyetértettek abban, hogy a hajózható Sió-csatoma hátralévő munkálatait a következő négy évben be kell fejezni. A földmívelésügyi miniszter 1929-ben kiadatta a „Technikai fejlődésünk története” c. műnek a magyar vízi munkálatokkal foglalkozó részeit, így Schick Emil (1929) által írt, a Sióval és a Balatonnal foglalkozó részt is. Ebben a következők szerint ismertette a Sió szabályozás célkitűzéseit és feladatait: Kotróhajó a Sió-csatornán A Sió-csatorna fölött átívelő vasbeton híd építése (1930)
