Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
VIII. A Sió-zsilip karbantartási és a Sió-csatorna bővítési, partbiztosítási munkálatai 1895 és 1934 között
A SIÓ-CSATORNA MEDERBŐVÍTÉSE ÉS SZABÁLYOZÁSA 1897-1934 KÖZÖTT 343 lelt és ismert maximális árvize 1879-ben volt és a siófoki vízmérczén + 1,95 métert tett kiA15 A maximum és minimum egybevetéséből nyilvánvaló, hogy a Balaton vízjátéka 2 méter és 36 centimétert tesz ki... ez tényleges valóság, a mellyel a vízi mérnökök számolnak akkor, a midőn a Balaton vízállásait irányítani kívánják. Az irányítás egyetlen eszköze ma a szabályozandó Sió és illetőleg a Sió-csatorna felséí torkolatában siófoknál épült zsilip. (A Mura vagy a pesti Duna vizének a Balaton felső táplálására leendő felhasználására meghaladja a mi teljesítőképességünket.) A siófoki zsilip kettős rendeltetéssel bír: a.) le kell vezetnie a balatoni árvizeket, b.) lehetővé kell tennie a megengedhető nagy vizek tárolását, hogy ilymódon a mai, de sőt kisebb vízállások be ne következzenek... a balatoni vízállás problémája két igen fontos érdek szembekerülé- se miatt igen nehéz probléma. Ugyanis... tavaszi időszakban, a mikor a Balaton veszedelmes árvizei jelentkeznek és így lebocsátandók... a siómenti érdekeltség alig bír megküzdeni a saját területén fölgyülemlett csapadékkal, annál kevésbé a Balatonból rázúduló árvizekkel... Ugyanilyen ellentétes helyzet áll be nyáron a kis vizek idején, mert a siómenti érdekeltség gazdasági, hygienikus, tűzbiztonsági stb. érdekei azt igénylik, hogy a Balatonból erre a czélra megfelelő víz bocsátassék le. Tehát a siófoki zsilip nyitva tegyen. Ugyanebben az időben a balatoni érdekeltség a vizet visszatartani kívánja, tehát a Sió-zsilip teljes lezárását igényli. Ennek a két fontos, de sajnos, ellentétes érdeknek a Sió-csatornával egyidőben megfelelni a Sió mai méretei mellett nem lehet. A Sió-csatorna tehát sürgősen kibővítendő.” Buday Dezső idézett cikke - melyet a Balatoni Szövetség a „Balaton” című hivatalos értesítőjének augusztus 1-i számában is szó szerint leközölt - segített abban, hogy a sajtóban megnyilvánult Sió-csatorna és Sió-zsilip ellenesség alábbhagyjon, de nem tudott változtatni a bővítési munkálatokat visszavető pénzhiányon. Az államháztartásban csak igen csekély összeget tudtak biztosítani erre a célra, miközben a korona egyre jobban inflálódott, s emiatt a munkák csaknem teljesen leálltak. Amikor 1924- ben Országos Vízépítési Igazgatóság szervezetét átalakították, annak második ügyosztálya ügykörébe sorolták a Balaton és a Sió szabályozását, mint kultúrmérnöki feladatot. Az igazgatóság javaslatára, mint már említettük, a Sió-csatorna bővítési, szabályozási munkálataival a földmívelésügyi miniszter 1925- ben a 23.352/1925. VB. rendeletével a Balatoni Kikötők m. kir. Felügyelőségét bízta meg, s ezzel a Sió-csatoma beruházás teljesen állami feladattá vált. Ennek következtében a Sióberki Társulat 1926- ban megszűnt. A felügyelőség szabályozási hatásköre a Siófoktól Ozoráig tartó szakaszra terjedt ki, míg az Ozorától a dunai torkolatig tartó szakasz továbbra is a Székesfehérvári Kultúrmérnöki Hivatal hatáskörében maradt. A felügyelőség vezetője Kaáli Nagy Dezső és mérnökei jól ismerték a csatorna 50 m3/s-ra való bővítésének részletes terveit, valamint azokat a tapasztalatokat, amelyeket az 1913 óta folyó munkálatok során addig a kivitelezők szereztek, sőt a balatoni kikötők építési munkáival, a siófoki zsilipkarbantartással kapcsolatban több mint egy évtizedes saját gyakorlattal rendelkeztek. Az 1926. év a bővítési-szabályozási munkálatok átvételének adminisztrációjával telt el, a következő évben az előbb ismertetett zsilip „nagyjavítási” munkálatok kötötték le a felügyelőség erőfoirásait, s 1928-ban került sor a további munkák meghatározására. A Balatoni Szövetség hivatalos lapja 21. évfolyamának 57-60. lapjain közzétett tájékoztatás szerint 1928. május 22-én nagy értekezlet volt Kaáli Nagy Dezső (1860-1940) kultúrmérnök, a Balatoni Kikötők Felügyelőségének vezetője ,75 Amint arra már rámutattunk. 1866-ban a legalacsonyabb vízállás-0,42 m volt. mégpedig november 30-án. Ezért az 1922. július 21-i szemle idején volt +9 cm-hez való hasonlítás nem reális, inkább az 1922. szeptemberében mért -0,26 m-es vízszinthez való viszonyítás fejezi ki a két év közötti különbséget.
