Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
VII. A Sió csatornázása, a siófoki zsilip és a hajókikötő létrehozása
A BALATON VÍZSZINTJÉNEK SZABÁLYOZÁSA AZ ELSŐ SIÓFOKI ZSILIPPEL 319 iránti kilátásba helyezett szaktanácskozáson a közgyűlésnek bejelentett észrevételeit terjessze elő; - a tanácskozás a nm. minisztériummal Budapesten f. évi február 24-ikére tűzetett ki, ahol megjelent, utasításához hűen eljárt a társulat érdekeinek védelmében, - ezen tanácskozás eredménye lett a zsilip kezelésére vonatkozó újabb utasítás, melyet van szerencséje előterjeszteni, oly véleménnyel, hogyha pontosan figyelembe vétetik, a társulat érdekei teljesen védve lesznek... Igazgató jelenti, hogy az ozorai és felsőnyéki uradalmak haszonbérlői folyamodtak hozzá, hogy gabona szállítás céljából a Sió elegendő vízzel láttassák el, jelenti, hogy e kérvény ajánlólag a kir. biztos ő mgához felterjesztetett... jelenti, hogy a sióberki társulat, és választmány tagjai a somogymegyei alispán ur által vezetett vízi könyvbe bevezettettek, erről szóló, végzéssel a közlőit térképek és tervek megküldettek, jelenti hogy a végzés meghagyásához képest az átnézeti helyzet rajzot és hoszszelvényt I888-ik évi deczember 31-éig beterjeszteni kell. Ezzel egyidejűleg olvassa az igazgató, a nmélt. közm. és közi. minisztériumnak 45 054. számú intézményét, melyszerint előírva van, hogy a kívánt munkálatok a nagyobb 1:75000 léptékű térképen állitandók elő. Az általános hoszszelvény — miliméteres papíron - hasonló, vagy kétszeres hosszban készítendő;... kapcsolatban a fennt előterjesztett ügy gyei, felolvasta Somogy megye alispánjának 20018 számú hirdetményét a vízhasználód jogosítványoknak 1888 junius 10-ig vizikönyve bejegyzése iránt, illetve a társulatnak 1888 de. 31-ig adott haladéknál fogva: dec 31-ig. - Igazagtó a társulat jövője és felmerülhető érdekeinek biztosítása tekintetéből szükségét látná, hogy a Sió folyónak hajókázás, tutajozás szempontjából való használata, a társulatnak biztositassék; habár ez. ideig a társulat engedte meg Siójának egyesek által hajózását, ezen jogát azonban jövőre csak úgy gyakorolhatja, ha a viz használati joga, vizikönyvbe jegyezve leszen. - Indítványba teszi ennélfogva, hogy a Siónak hajózásra, tutajozásra szolgáló viz használati joga, a sióberki társulat részére kérvényeztessék. Az indítványt, a választmány magáévá tevén, a közgyűlés ennélfogva elhatározza, hogy igazgatója a Siónak hajózás, tutajozás szempontjából viz használati jogát vizikönyvbe vezettesse, különösen azon indokból, mert a társulatnak e joga, az 1863 évi szabályozás óta fennáll, ezen vízhasználód joggal a társulatnak természetszerűen bírni kell, mert tetemes áldozattal épült partjait, medrét a hajósok csákjáikkal folyton pusztítják, s ha a hajózási joggal a társulat nem bir, medrét, és partjainak fenntartását, óvását, nem gyakorolhatja.’’ Az idézettek szerint 1887-ben és 1888-ban is csak a Balaton szabályozási királyi biztos tudtával és engedélyével lehetett a Balatonból vizet a Sió-csatornába engedni. A vízeresztést a Sióberki Társulat igazgatója folyamatosan ellenőrizte, sőt a zsilipkezelő vasúttársaságtól egy ideig a havi kimutatásokat is megkapta. Az is kiderült a jegyzőkönyvből, hogy a királyi biztos egyszer sem engedélyezett a Sió 0,63 méteres vízmélységhez szükségesnél nagyobb mértékű vízeresztést. (Úgy látszik ez a vízmélység elegendő volt a hajózáshoz.) Kiszely Károly előbbiekben ismertetett számításai szerint ilyen vízmélység fenntartásához 2,72-3,38 m3/s mennyiségű víz eresztése volt szükséges, s ha ez egész évben állandóan történik, akkor a leeresztett összes vízmennyiség 0,175 m-rel, azaz 17,5 cm-rel apasztja a tó vízszintjét. Az ilyen mértékű vízszintcsökkentés a nyári hónapokra eső része nem volt jelentős a párolgás okozta csökkenéséhez képest. Krisztinkovich idézett írásában már az 1888. december 31-én hatályba léptetett zsilip-szabályzat alapján érvelt - melynek egyeztető értekezletén a jegyzőkönyv szerint maga is részt vett, - s amely szerint a nyári hónapokban a hajózás érdekében a Sió-csatornában 1,0 méter mélységű vízhez szükséges vízeresztés is történhetett, de ilyenre az akkori kormánybiztos157 nem adott engedélyt. Ha mégis engedélyt adott volna, akkor a zsilipen 8—9 m3/s mennyiségben kellett volna eresz- 357 357 A kormánybiztos elnevezést Krisztinkovich azért használta, mert az 1889. XVIII. tc.-nek megfelelően átszervezték a minisztériumokat. A törvény 1889. június 15-ével megszüntette a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi, valamint a Közmunka- és Közlekedésügyi Minisztériumokat, és ügykörüket a megváltozott gazdasági viszonyoknak megfelelően szétosztotta az új Kereskedelemügyi Minisztérium, valamint a Földmívelésügyi Minisztérium között. Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter a víziközlekedési-csatornázási ügyek mellett csak a Vaskapu-szabályozás és a fiumei kikötő építési ügyeket tartotta minisztériumában, míg gróf Szapáry Gyula földmívelésügyi miniszter az összes folyószabályozási, ármentesítési és más vízgazdálkodási ügyek felett gyakorolt felügyeletet. Ekkor került a Sió-szabályozás és a balatoni, valamint a sióberki társulatok ügye - valamennyi vízitársulat ügyével együtt a földmívelési tárca felügyelete alá. A minisztériumi hatáskörök megváltozása bizonyára átmeneti zavart okozott az ügyek intézésében, így a Sió-zsilip kezelésének felügyeletében is, de az 1888. év végén érvényben léptetett kezelési szabályzat előírásain nem történt változás. Az új kormánybiztos eljárásakor az új szabályzat előírásait alkalmazta.
