Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
VII. A Sió csatornázása, a siófoki zsilip és a hajókikötő létrehozása
316 VII. A SIÓ CSATORNÁZÁSA, A SIÓFOKI ZSILIP ÉS A HAJÓKIKÖTŐ LÉTREHOZÁSA ra kerülnek; egyedül azon ok miatt, hogy Tallián alispán úr, a balatonszahályozási kormánybiztos úr utasításából, négy hó alatt, havonkint csak nyolcz napra 0,5 mtr, a többi idó'ben 0,10 mtr. víznek a Sióba eresztését rendelte el; -feljajdul a kérdezőjóravaló orvosért, ki a Balaton sorvadását megakassza és lelketlen kuruzsló czimével illeti a balatonszabályozás fennhatóságát, azért, mert a hajók usztatása végett a Balatonból az utolsó csepp vért is elcsapolja. A kérdéstevőnek kellene sok más között azt is tudni, hogy a Balaton junius, julius, augusztus és szeptember hónapokban 183 mm-t apad, vagyis jóval kevesebb a táplálék, mint az elpárolgás; mig a többi hónapokban 677,5 mmterrel emelkedik; kellene tudni, hogy a Balaton szabályos nívója az adriai tengerszin felett 99,61 mtr; tudni kellene, hogy ez idő szerint vizszine 99,79 mtren áll. A költői szabadalom: »a teljes gőz vezényléséből, a siófoki iszapbuczkára őrült rohanásból, a Kelén kerekeivel a sárnak feldobálásából« a Kelén kapitányának egy udvarias bókra talál indokot; de azonban a bókot a bölcsészet megtámadná, mert Siófokon sár iszap nincsen, hanem szilárd homokos talaj, melyet áttörni csak Baggerrel lehetséges, de gőzhajó szerkezetével - bárminő őrült rohanással - lehetetlen; igy ha az alap hamis, a bölcsészet a következtetést is helytelennek signálná, de én a kapitány részére egyéb előzékenységeivel kiérdemelt bókot concedálom. Ezek előrebocsátásával rátérek a válaszra, hogy mi lesz a Sió-zsilippel? Ez a zsilip épen megyénk alispánja, épen Paál Dénes jeles főmérnökünk szavazataival épen torkolatlannak és rozogának declaráltatott és említett urak megszavaztak egy uj, 6 mtr nyílású kamarás zsilippel megtoldható, a mostaninál 2 mtrrel szélesebb, a jelenlegi zsilipnél 0,6 mtrrel mélyebben, 33 662frt 74 kr. költséggel felállítandó uj zsilip építését, a déli vasút, somogybalatoni, Zalaviz és kis-komáromi, sioberki és nador-csatornai társulatok terhére. Ezen zsilip-építés kérdésében »az ország kincses tavának jövője, millió ínséges ember érdeke, a dib-dáb munka, a közérdekek Csáki szalmája, tiszta lelkiismeret, igaz hazafiság« nem keltették fel a közvéleményt, nem adott életjelt a legjobbnak látszó sajtó sem; egyedül a sioberki társulat küzdött, fellebbezett hatalmas érveivel, épen az ország kincses tavának jövője érdekében; - ha már két fokon itéletileg jóváhagyott uj zsilip-építést a harmadfok jóváhagyja, az lesz a mostani zsilippel, hogy leromboltatik és helyette a mondott méretű épitettik, mig a mostani teljesen megerősített régi zsilipen a Sióba 0,63 mtr viz leeresztéssel havonkint csak 8 mmnyi viz fogy a Balaton nívójából; tekintve, hogy a kárhoztatott rendelet szerint havonkint 8 napon át, csak 0,50 mtr 22 napon át 0,10 mtr viz eresztetik, havonkint 2 mmtrt veszt a Balaton vizszinéből, ez pedig oly csekélység, hogy avatatlan ember csaphat érte lármát! az uj zsilippel, annak mélységét, szélességét, esetleg hozzáépítendő kamarás zsilipet tekintve, a Sióba 0,10 mtr víznek leeresztése lehetetlen lesz igy hát hasonló években az ország kincses tava a 91,61 mtr vizszinen tartható nem lesz. A jóravaló orvos a kedvező időjárás, t.i. elegendő csapadék és nem 40 napig tartó 30 fokos forróság, mely a kipárolgást fokozza, ezeket pedig zsilippel kormányozni emberi hatalomnak nem adatott. Egyrészről a Balaton érdekeltség, másrészről az összes ármentesítő társulatok között kötött és a földmivelésügyi minisztérium által 1888-ik évi 9747. sz. a- jóváhagyott szerződés szerint a Sióban mindig 0,63 mtr víznek kell lenni, julius, augusztus és szeptember hónapokban, habár csak rövid időre is, a hajózásra való tekintetből 1,00 mtr viz állítandó; - ha ezen körülményeket a kérdező tudta volna, lelketlen kuruzsló cím helyett, dicséneket zengene a kormánybiztos urnák, ki a Balaton alacsony vízállása miatt az érdekeltség belenyugvásával, mellőzte a szerződésszerű utasítást, nehogy apassza a Balatont. A siómenti 1600 lélekszámú lakosság és 45 000 db baromállománya a Sióban leli ivóvizét s fürdőjét, ezért, s hogy a siómenti birtokosság terményeit egyedüli utján a vizen szállíthassa, áldozott a sióberki társulat 300 000frtot fölöző beruházásokat; ezekkel kellően indokolva van a Siózsilipnek kormányilag rendezett kezelése. Még egy megjegyzést nem hallgathatok el és ez a kérdezőnek elmefutamodása a hét szilvafás irodalmas gentryről; a siómenti birtokosság névjegyzékét ezzel szemben azért sorolom elő, hogy tagadja meg kérdező a tollat addig, mig bővebb ismeretekkel nem gazdagszik. A siómenti birtok kizárólag herczeg Esterházy Miklós 30000, herczeg Montenuovo Alfréd 17 000, gróf Draskovich fivérek 17000, gróf Széchényiek 5000, veszprémi káptalan 6000, Szatzger 5000 és Boda 500 holdas uradalmakból áll.” Krisztinkovich idézett írásához a szerkesztőség azt a megjegyzést fűzte, hogy azt azért közölték, mert annak hivatalos válaszként való közzétételét a társulati igazgató kísérő levelében kérte, s hozzátették.
