Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)

VII. A Sió csatornázása, a siófoki zsilip és a hajókikötő létrehozása

A BALATON VÍZSZINTJÉNEK SZABÁLYOZÁSA AZ ELSŐ SIÓFOKI ZSILIPPEL

301

egy négy-ötszáz ölnyire felfelé egy helyen, hol a csatorna - az úgynevezett bőrgátnál - egy mélyen fekve) tó közepén lelte természetszerű útját; az itt tapasztalt némi zátonyosodás okából Királyi Biztos Ur O Kegyelmes- sége a jelenvolt vállalkozó vasúti mérnöknek ezen részek kitisztogatását megrendelni méltóztatott is; továbbá ezen szemle alatti tapasztalásból örömmel győződött meg az egész érdekelt gyülekezet, hogy - noha ezen le- csapolási munkálatok a Balaton vizének a czélba vett mélységre való le nem szálasa miatt befejezettnek távúiról sem tekinthető, még is nagyszerű javításokat eredményezett, úgy, hogy hol azelőtt a szétterülő mocsárok és tavakból nádasok emelkedtek ki, ma már használható rétek s gulyáktól bontott legelők terülnek el. Az est közeledtével a mai szemlének a péli hídnál történt befejezte után Enyingre érkezvén Királyi Biztos Ur Ö kegyelmessége a látott és tapasztalt nagymérvű eredmények feletti megelégedését kifejezvén, a jelenvoltakat a teendők iránti tanácskozásra hívta fel; minek folytán

2. a Sióberki társulat részéről előadatván, hogy az ő területén a Sió partja természeti fekvések és körülmények okozta alacsonyságánál fogva csak három zúgótábla felvonásával lebocsátható vízmennyiség befogadására van képesítve, ugyan azért azon kérelmét terjeszti elő, hogy határozatkép mondassák ki, miszerint a Balaton vizét több, mint rendesen három táblán bocsátani szabad ne legyen, voltak továbbá indítványok, mellyek szerint a zúgó kezelése az évszakok szerint most egy szer-mindenkorra lett volna meghatározandó oly formán, hogy az év azon szakaiban, mellyekben a szabályozás által érdekelt területek munkáltathatnak, egy határozott mennyiségű kisebb, késő-őszi, téli, és kora-tavaszi évszakokban pedig egy határozott, de nagyobb mennyiségű víztömeg bocsátassék a csatornába, minthogy azonban a Balatoni társulat részéről annak alapján, hogy kitűzött czélja elérhetésének kétessé tétele nélkül sem a három zúgótáblányi, sem az, évszakonkénti határozott mennyiségbeni vízlebocsátás kötelező meghatározását el nem fogadhatja, - indítványozhatott, miszerint a zúgó kezelésének, mellynek a körülményekhez és a czélhoz alkalmazottnak kell lennie, illy merev szabályokhozi kötése helyett czélszerübb lenne annak kezelésére nézve egy rész.rőű a társaságokat megnyugtató, más részről minden érdekek kielégítését biztosító elveket felállítani; mihez képest határoztatott, hogy a siófoki zúgó kezelése, az azon lebocsátandó vízmennyiségeknek a csatorna vizbefogadási képessége, a lebo- csátandó víztömeg nagysága, és kitűzött társasági czélok figyelembe vételének kötelezettsége mellett a vasúti, sióberki és a sárréti társaságok mérnökeire biztatik; a mi által a sióberki és sárvízi társaságoknak lehetőivé tétetett, hogy befolyásukat a zúgó kezelésére nézve mérnökeik által gyakorolják.

3. Az ezen munkálatok alkalmával a csatorna medrének ásatása és tisztogatása alkalmával kiemelt föld- mennyiség, melly egyszersmind védtöltésül is szolgál, magánosok birtokterületére halmoztatván, egy részről a társaságoknak ezekben rejlő érdekei megóvása, más részről az illető birtokosok netáni kárpótlási, illetőleg kisajátítási igényeinek megelőzése okából inditv árny őztatott, hogy ezen partoknak, illetőleg töltéseknek használata és tulajdona az illető birtokosoknak hagyassék, mindazonáltal szorgalommal kieszközelendő azon kikötéssel, hogy ezen területeknek a társaságok czélját sértő vagy lehetetlenítő használata, minő a legeltetés, szántás, ásás, vagy az ültetvények pusztítása és rongálása az illetőknek kötelező alakban tiltva legyen; — melly indítvány következtében a már a partok és védtöltések használati viszonyaira felsőbbileg megerősített és kötelező erejűvé tett szabályzatokkal bíró nádorcsatornai társaság tisztelt képviselői felkérettek, hogy ezen szabályaikat a sióberki társulattal közölni szíveskedjenek, melly utóbbi társulat által azok szellemében hason czélra kidolgozandó szabályoknak felsőbb helyem helybenhagyása és megerősítésére a szükséges intézkedések és lépéseket annak idején megtenni. Királyi Biztos Ur O Nagyméltósága kegyesen megígérte"

A jegyzőkönyv következő, negyedik pontja szerint május 18-án este Enyingen még megtárgyalták a Nádor-csatorna Társulat talpbér és vámszedés szabadalmi igényének kérdését, amellyel kapcsolatban a szükséges adatokat és kérelmet - a központi választmányból nyert megbízás alapján - a társulat elnöke a királyi biztoshoz már benyújtotta.

A május 19-én folytatódott szemléről és Tóti-pusztán tartott folytatólagos királyi biztossági ülésről a jegyzőkönyv a következőket tartalmazza: „A mai nap reggelén a péli hídtól folytatólagosan Ozoráig való hajó- kázási szemle az. összes társaságoknak a munkálatok felett tegnapi szemle alapján nyert megelégedését, és azoknak illy rövid idő) alatt előidézett üdvös eredményrőli meggyőződését a mai út fennírt két végpontja közt fekvő munkálatok és ezek által javított területekre nézve is kiterjeszteni több mint elegendő alkalmat nyújtott;