Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
VII. A Sió csatornázása, a siófoki zsilip és a hajókikötő létrehozása
300 VII. A SIÓ CSATORNÁZÁSA. A SIÓFOKI ZSILIP ÉS A HAJÓKIKÖTŐ LÉTREHOZÁSA A Balaton vízszintjének szabályozása az első siófoki zsilippel Az 1863 októberében megnyitott Sió-csatornán illetve működésbe helyezett siófoki Sió-zsilipen keresztül Meissner szerint 300 köbláb, azaz 9,48 m3 vizet tudtak lebocsátani; pontosabban az 1864 áprilisában végzett vízsebesség-mérések adatai alapján másodpercenként 200-292 köbláb (6,3-9,2 m3/s) vízszállítást regisztráltak a zsilip alatti csatornaszakaszokon. Bertók J. (1935) a hét-nyílású, egyenként 5 láb (1,58 m) széles, összesen 35 láb (10,06 m) belvilágú zsilippel kapcsolatban a következőket írta: „A zsilip teljesítőképessége a Sió-csatorna szűk méretei miatt elégé korlátolt volt. Az. 1864 január 12-én hivatalosan végzett sebességmérések eredményei alapján ugyanis, ha a zsilip alatti Sió-mederben elhelyezett mérce 0,63 m (2 láb) vízmagasságot mutatott, a zsilipen átfolyt 2,72 m3/s (86 köb láb), 0,946 m (3 láb) vízmagasság mellett 5,37 m3/s (170 köb láb), 1,226 m (4 láb) vízmagasság mellett 8,16 m3/s (258 köb láb). Ha minden zsiliptábla nyitva volt, 17-18 m3/s vízmennyiséget tudtak levezetni, azonban a Sió-csatorna Siófok-Jut-ádándi szakaszon 1,00-1,20 m-nél magasabb, tehát 6-7 m3/s-nek megfelelő vízmennyiséget már nem bírt el.” Nem bírhatott el, mivel a csatorna 144 négyzetláb (14,25 m2) keresztmetszetű volt csak, szemben a zsiliptáblák 260 négyzetlábnyi (25,88 m2-nyi) összfelületével, ami teljes nyíláskor lehetővé tette volna háromszor annyi víz eresztését a csatornába, mint amennyit a csatorna kiöntés nélkül el tudott szállítani. A Balaton vízállása Cholnoky (1918) által közölt adatok szerint 1863 január első napjaiban, az akkor már létező siófoki vízmérce »0« pontja fölött 95 cm volt (105,04 m A.f.), s erről a szintről október 25- ig, a Sió-csatorna megnyitásáig 56 cm-re apadt. Ez a 104,65 m A.f. magasságú vízszint december 31- ig még további 6 cm-t apadt, de még így is közel egy öllel (1,85 m-rel) magasabban volt a zsilip küszöbmagasságánál, s ezért nyugodtan eresztették a vizet december második felétől kezdve folyamatosan, egészen az 1864. év végéig. A Sió-csatorna és a Sió-zsilip „főpróbájának” az a következménye lett, hogy az október végi, majd a decemberi vízeresztés a Sió felső völgyében kiöntéseket okozott. Emiatt a Sióberki Társulat 1863. december 28-án, Ádándon tartott gyűlésén tiltakozás hangzott el a Sió-zsilip túlságos megnyitása ellen. A Sióberki Társulat panaszára gróf Zichy Ferenc királyi biztos elnöklete alatt a központi választmány tagjaiból álló 21 fős testület, 1864. május 18-án és 19-én megszemlélte a szabályozott Sió-csatomát Siófoktól az Ozoráig, illetve Tóti-pusztáig. A királyi biztossági ülés keretében a vízeresztésről olyan királyi biztosi határozat született, hogy a lebocsátandó vízmeny- nyiség meghatározása a vasúti, a sióberki és a sárréti társulatok mérnökeinek közös feladata. A szemléről, illetve az ülésről jegyzőkönyv készült, mely egyebek mellett a következőket tartalmazza: „1. Elnök királyi Biztos Ur Ő Nagyméltósága örömmel üdvözölvén a nagy számban megjelent érdekelt társulati képviselőket... sajnálatát nyilvánítva, hogy a folyó évi február 11-ikére összehívott pesti gyűlésben - hol állítólag a szabályozási munkálatok okozta némely káros következtetések panaszok fordultak elő, egészségi szempontból gátolva volt megjelenni; most azonban megvizsgálni s mennyiben magoktól meg nem szűntek volna, elintézni óhajtván, szükségesnek látja ezen szabályozási munkálatok megszemlélését, mihez képest a Balaton, továbbá a Siócsatorna torkolata beiszapolásának akadályozására beépített védgát és vízkifolyást szabályozó zúgó, melly ez alkalommal három táblán özönlé a vizet a Siócsatorna medrébe, megtekintése és megvizsgálása után az egész gyülekezet hajókra szólván, a részben újonnan ásott, részint tisztogatott, és a helyi viszonyok kívánalma szerint átmetszésekkel javított Siócsatornán az úgynevezett Péli hídig teljesítette a szemlét, minek folytán azon tapasztalást merítette a partok szilárd jó karbani léte és magasságából, hogy mint jelenleg is az eset volt, három táblán ereszthető vízmennyiséget, sőt a mennyiben Siófoktól a kiliti malmon alul néhány száz ölnyire egészen új csatorna készült, annál jóval is többet medrébe fogadni, és azt levezetni minden károsítás nélkül képes; - a partok mindenütt elég magasak, a meder tiszta, kivéve a júthi átjárástól mint-
