Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
VII. A Sió csatornázása, a siófoki zsilip és a hajókikötő létrehozása
294 VII. A SIÓ CSATORNÁZÁSA. A SIÓFOKI ZSILIP ÉS A HAJÓKIKÖTŐ LÉTREHOZÁSA utal, hogy a dolgozat megírásakor és a nyomdai korrektúra során a gazdasági vonatkozású adatokra nem fordított nagyobb figyelmet.333 A főösszegek mind a teljesítmények, mind pedig a kifizetett pénzösszegeket tekintve elfogadhatóak. A csatomaásás, a torkolat — és a kikötő kialakítás során összesen 33 625 köböl, azaz 229 322,5 m3 földet, homokot stb. termeltek ki és deponáltak, s ezen közben 27 525 négyszögöl, azaz 98996 négyzetméter (~9,9 ha) nádat vágtak ki. A földmunka összesen 119 199 forintba került a vasúttársaságnak, illetve a Somogyi Balaton leszállító Társulatnak. A zsiliptalp biztosítása, és a mederbe benyúló csatomagát kövezett védelme az utómunkálatokkal együtt 65 887 forint 58 krajcárt tett ki. A partbiztosításokra 28 730 forint 42 krajcárt fizettek ki. A 42 láb (-13,3 m) széles fazsilip 4984 forint 17 krajcárba került. Ennél kevesebbet tett ki a rőzsefalak készítésére és a növénytelepítésekre fordított összeg. A torkolati kikötőből a vasútállomásra vezető út kavicsozására és a hidak megigazítására, illetve védelmére összesen 2989 forint 09 krajcár kiadás történt. Végeredményben a kimutatás szerint 1863-1865 között a Balaton-Jut közötti szakaszon a kifolyási torkolat és a Sió-meder szabályozására Meissner szerint összesen 225 931 rajnai forint összeget fordítottak, aminek teherviselése nagyobb részben a vasúttársaság, kisebb részben a Somogyi Balaton leszállító Társulat között oszlott meg. Ehhez viszonyítva a Sióberki Társulat hatáskörébe tartozó Jut-Ozora közötti szakaszon jóval kisebb munkákat végeztek, mert csak 10 átvágást ásattak ki, folyómeder mélyítéseket és rézsűszabályozást végeztettek. Ennek eredményeként összesen 14000 köböl földet és iszapot távolítottak el, mintegy 60000 forint ráfordítással. Mindezek alapján Meissner a Balaton- és Sió-szabályozás tényleges költségének összegét kb. 286000 forintra becsülte, amihez még további adminisztrációs kiadások járultak. A dolgozatból nem tűnik ki, hogy Cathry Szaléz magánvállalkozó tevékenysége túlterjedt-e a csatornázási, rőzsefal-készítési, rézsűigazítási munkálatokon, vagy a zsilip és kikötő építési, kövezési, szádfalazási munkákat is végzett. Valószínű, hogy ezekben a munkálatokban csak közreműködői szerepe volt a „fővállalkozó” Déli Vasút építésvezetője mellett. A Jut-Ozora közötti Sió szakaszon viszont G. Congedi mérnök magánvállalkozóként egyedül működött. Ennek egyik érdekes bizonyítéka az a jegyzék, amelyet 1863. december 2-án készített a Mezőkomárom környékén 1863 júniusában végeztetett csatornaásások során talált régiségekről.334 A 333 Pl. a táblázatban 2010,4 köböl száraz föld teljesítmény van feltüntetve 2 forint 57 krajcár egységárral, aminek az összege 51 762 forint 65 krajcár. Ez azonban csak akkor elfogadható, ha 20 104 köbölből van szó, mert ebben az esetben az egységárral szorozva 51 667 forint 28 krajcár összeg adódik, ami 95 forint 37 krajcárral kevesebb a táblázatban feltüntetettnél. A különbség a „kezelési költségnek” tulajdonítható. 334 A Fejér Megyei Levéltárban a Sióberki Társulat iratai között található feljegyzés szövege: „Aufgefundene Antiquitäten bei der Sió Regulirung. 1. Säbelklinge ohne Griff um 131 Juni früh, im Durchstich No. VII. unter dem Hidvég-Mezőkomáromer Damme auf II tf.2.1 Stk. Sporn aus Arpader Zeiten am 191 Juni Vormittag ebenfalls in Durchstich VII. und zwar C° 400 stromaufwcerts dem obengenannten Hidvég - Komarromer Stassen Damme 5’ tf. unter dem Terrain. 3. Zinnerener Bockal Fangschlosser; Zaum, Steigbügel scemmtliche Gegenstcende ins Durchstiche Vll/a 2Cf Juni Nachmittag auf 4 %’unter dem Terrain. 4. 2 Stk Münzen ebenfalls in Durchstich Vll/a um 23l Juni gegen Mittag auf 5’unter dem Terrain. Mező' Komárom am 21 Dezember 1863. für die richtigen Angabe G. Congedi Ing.” (Magyarul: „A Sió szabályozásánál talált régiségek. I Nyeregkard markolat nélkül, Június 13-án korán reggel, a VII. sz, átvágásban a híd- vég—mezókomáromi töltés alatt 11 láb mélységben. 2. I db sarkantyú az Árpád-korból Június 19-én délelőtt ugyancsak a VII. átvágásban éspedig kb. 40 ölre a vízfolyás mentén az említett Hidvég-Komáromi áttöltésnél 5 láb mélyen a terepszint alatt. 3. Ónozott nyeregkapocszár, kantár, kengyel, valamennyi a Vll/a. átvágásban Június 20-án délután 4,5 láb mélyen a terepszint alatt. 4. 2 db érme ugyancsak a Vll/a átvágásban Június 23-án dél körül, 5 láb mélyen a terepszint alatt.") A feljegyzés német nyelvű szövege alatt Botka sajátkezű írásának szövege: „Hogy az elsorolt régiségek a nevezett helyeken a Sió berki társulat szabályozási területjén voltaképpen feltaláltattak, és Nagy Méltóságú vásonykői Gróf Zichy Ferencz valóságos belső titkos Tanácsos, Balaton és Sió szabályozási kir. Biztos Urnák, 0 Excellentciájának átadattak ezennel bizonyítom Sió Maroson Dec. 11-én 1863. Botka Gábor Sió berki társulati mérnök." Az átadás igazolásából arra lehet következtetni, hogy az építési vállalkozóknak kötelességévé tették a régészeti leletek helyének és megtalálásuk időpontjának rögzítését, és azok átadását a királyi biztos részére. A leletek további sorsáról nincs tudomásunk.
