Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)

VII. A Sió csatornázása, a siófoki zsilip és a hajókikötő létrehozása

282

VII. A SIÓ CSATORNÁZÁSA, A SIÓFOKI ZSILIP ÉS A HAJÓKIKÖTŐ LÉTREHOZÁSA

a zsilipfelügyeletben a képviselőjük is részt vehessen. Azt is közölték, hogy a zsilipkezelő személyzet költségeihez nem járulnak hozzá. A gyűlésen a Nádor-csatorna Társulat pénzbeli követelését elfogadták, s annak teljesítésére a Somogyi Balaton leszállító Társulat 25 000, a Sióberki Társulat 15 000 o.é. forintot ajánlott fel. A hiányzó 15 000 forintot a gyűlés idején folytatott egyezkedések során Batthyány herceg és a veszprémi káptalan között osztották fel fele-fele arányban. Az anyagi követelés teljesítése után a Nádor-csatorna Társulat beleegyezett a Balaton vízének a Nádor-csatornán való leeresztéséhez, azzal a kikötéssel, hogy az ozorai malomgát elbontása után a víztömeget óvatosan engedjék le.

A társulati érdekellentétek elrendeződését követően a kiküldött bizottság jelentése alapján megvitatták és meghatározták a konkrét szabályozási feladatokat. Ezek a következők voltak:

a) valamennyi malomgát, illetve gátmaradvány eltávolítandó a Sióból, a Balatontól egészen Ozoráig;

b) a folyó teljes hosszában az esés- és talajviszonyoknak megfelelő, szabályos meder-keresztszelvényeket kell kialakítani;

c) minden éles kanyarulatot, amennyire csak lehetséges, meg kell szüntetni;

d) a Siónak a Balatontól való kifolyásánál olyan mélységű új torkolatot kell kiképezni, hogy az többé ne homokolódhasson be, s ezt bent a tóban védőgátakkal biztosítani kell;

e) a torkolati létesítménynél a hajóknak kikötőhely létesítendő a siófoki vasútállomás közelében;

f) a lefolyatás ideje alatti áramlás szabályozására az új Sió-mederben zsilip létesítendő.

E feladatok végrehajtását a két szabályozó társulat és a vasúttársaság között a következőképpen osztották meg: a társaság feladata volt a siófoki torkolat, a hajókikötő és a zsilip megépítése, a Somogyi Balaton leszállító Társulatnak a siófoki zsiliptől Jutig, a Sióberki Társulatnak pedig Juttól Ozoráig tartó szakaszokon kellett a Sió csatornázását elvégezni. Mivel a szabályozás költségeinek biztosításán túl a munkálatok elvégeztetése is kizárólag a két társulatra és a vasúttársaságra hárult, a vármegyék intézkedési jogkörét pedig az abszolutista kormányzat felfüggesztette, ifj. gróf Zichy Ferenc királyi biztos, mint fellebbezhetetlen határozatot hirdethette ki, hogy a meghatározott szabályozási feladatok végrehajtását haladéktalanul meg kell kezdeni. A kihirdetett határozatok 20. pontjában foglaltak szerint a kivitelezés irányítására központi választmányt hoztak létre a királyi biztos elnöklete alatt, amelybe az előbbiekben megnevezett társulatokon kívül még a Kapos-csatoma Társulat delegálhatott tagokat. Az elnökön kívül összesen 24 tagú központi választmányba küldendő képviselőket a társulatoknak október elejéig kellett kijelölni, és ugyanígy a vasúttársaságnak is meg kellett neveznie választmányi tagjait. A központi választmány létrejöttétől kezdve ez a grémium volt a Balaton és a Sió szabályozásának irányítója egészen 1863 októberének végéig.

Az 1862. augusztus 28-30-i értekezleten meghatározott feladatokat a 19-20. században megjelent írásokban egyes szerzők az előbbiektől eltérően ismertették.

Legkorábban Meissner (1867)315 közölte a feladatokat a később ismertetendő módon, majd Kiszely (1879)316 azt írta,

hogy „a szabályozás határozott és változatlan célja:

a) az elmocsarasodott területek kiszárítása s a kártékony bűzös vizek levezetése, s e czélból a Balaton víztükrének az 1862. évben észlelt 100,56 méter magasságáról 3 lábbal, illetve 0,96 méterrel 99,61 méter magasságra leendő leszállítása:

b) a Balatonvíz feleslegének kártalan levezetése, s ezzel kapcsolatosan a Sió folyónak rendezése a Balatontól Ozoráig, illetve a Kapos folyó beszakadásáig:

c) az alsó vidék ármentesítésének biztosítására s a Balaton lefolyásának szabályozására Siófokon a Sió kezdeténél egy zsilip építése:

d) a balatoni hajózás előmozdítása tekintetéből szintén Siófokon egy alkalmas kikötő építése;

e) a Balatonnak és vidékének vízi összeköttetése a Dunával egy, a Sión vezetett hajózható csatornával, végre;

f) a Balaton habverése és a jégtorlása által veszélyeztetett déli vaspályának biztosítása." (7. p.)

315 Meissner (1867) 260. p

316 Kiszely (1879) ” 7. p.