Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
VI. Újabb kezdeményezések a Sió szabályozására és a Balaton lecsapolására a 19. század első felében
260 VI. ÚJABB KEZDEMÉNYEZÉSEK A SIÓ SZABÁLYOZÁSÁRA ÉS A BALATON LECSAPOLÁSÁRA... Kaposváron megalakult Somogyi Balaton leszállító Társulat293 a kártalanítási összeget már összegyűjtötte. Az évekig elhúzódó perben nem tudták igénybe venni Beszédes közreműködését, mert ő már a Balatontól távol tevékenykedett.294 Műszaki szakértőjük Türk József uradalmi mérnök volt. A társulat azonban nemcsak jogi úton járt el, hanem műszaki tervet is készíttetett az említett Türk Józseffel. Ennek rajza csak Cholnoky (1918) és Ligeti (1974, 1980) leírásaiból ismert. Mindkettő a későbbi szabályozási munkálatoknak a Sió siófoki torkolatától a kiüti malomig tartó szakaszára vonatkozóan érdekes információkat tartalmaz, ezért részletesebb ismertetést érdemelnek. Cholnoky (1918) miután hibásan azt közölte, hogy a tó déli partjának birtokosaiból 1847-ben megalakult a „Balaton-lecsapoló társulat”(amely akkor már öt éve tevékenykedett) Türk tervrajzáról a következőket írta, anélkül, hogy ismerte volna a terv készítőjének nevét: „Alighanem ennek a társulatnak a tervéről készült az a rajz, amelynek másolata a budapesti Tudomány-egyetem Földrajzi Intézetében, Lóczy Lajos akkori intézeti igazgató buzgólkodásából, 2142. lelt. szám alatt található. Ennek a másolatnak némileg egyszerűsített rajzát VII. táblánk mutatja be. A terv a kiüti malom fennállása előtt, éppen annak elpusztítása végett készült. A tó vízállását 1842. június 10.-érői tünteti föl, tehát a terv nem sokkal 1842 után készülhetett, de mindenesetre 1848 előtt.” Az idézett szövegből egyértelműen kitűnik, hogy Lóczy ezt a tervrajzot ugyanúgy, mint az 1776. évi Krieger Balaton-térkép kópiáját a Hunyady grófok kéthelyi levéltárában másolta vagy másoltatta. Cholnoky nem ismerte Somogyi Balaton leszállító Társulatra vonatkozó levéltári iratokat, ezért gondolhatta úgy, hogy „valószínűleg ennek a tervnek a végrehajtására alakult a Balaton-lecsapoló társulat”. A vízállás felvétele valóban nyolc héttel a társulat megalakulása előtt készült, de több mint öt héttel azután, hogy a vármegye gyűlése határozatot hozott a kiüti malom megszüntetésével kapcsolatos eljárások megindításáról. A tervet Cholnoky igen szemléletes módon írta le: „Ez az első terv, amely »táblás zúgó«-val, vagyis zsilippel akarja szabályozni a tóból leeresztendő vízmennyiséget. A zsilipet, úgy látszik a tervről, közvetlenül a tó partjára tervezték, tehát körülbelül oda, ahol ma a vasúti híd van; nyolcz nyílása lett volna. A tervnek még egy érdekes részletét akarjuk kiemelni. Három keresztmetszet tűnik fel rajta. Az első (ab) közvetlenül a torokban van, körülbelül ott, ahol ma a siófoki két móló töve van. A keresztmetszet az akkor talált és a szabályozás szerint előállítandó keresztszelvényt mutatja. Az akkor talált szelvény rendetlen volta erős elhomokolásról tesz tanúságot. A korábbi szabályozások eredményeit tehát nagyon problematikussá tehette ez a turzás, amely közvetlenül a torokban képződött. A cd jelzésű szelvény a zsilipre vonatkozik, itt nincs feltüntetve az eredeti állapot. Az ef szelvény közvetlenül Siófok alatt van, tehát körülbelül a mai zsilip helyén. Meglehetősen rendes, kevéssé torzult meder, átlagos mélysége 4’ 6”. Az utolsó szelvény a kiüti malom alatt van (gh) s ez érdekel legjobban bennünket. Ez a szelvény valószínűleg a felvételek idejében már vagy 10 - 20 éve készen volt s rajta kevés változás konstatálható. Egyensúly lehetett ebben a mederben s ez útmutatásul szolgálhat arra, hogy milyen a Sió-csatornában az egyensúlyú keresztmetszet hidraulikus sugara. Ennek a keresztszelvénynek területe 14,2 m2, nedvesített kerülete 13,3 m, hidraulikus sugara (terület osztva nedvesített kerülettel) - 1,07 m.” A Cholnoky által VII. táblaként közzétett tervrajz terepábrázolásai és a Sió keresztszelvényei csaknem teljesen megegyeznek az Ádándon 1834-ben bemutatott Siószabályozási terven láthatókkal, s egészen biztos, hogy Türk annak alapján készítette tervét, kiegészítve a nyolc293 A Somogyi Balaton leszállító Társulat neve számos alakban ismert: Somogy-Balatonmelléki Társulat, Somogy-Balatoni lecsapoló Társulat, Balaton Melléki Somogyi Társulat, Somogyi Balaton Szabályozási Társulat, később Balaton Anyavízszabályozó Társulat. Munkánkban az egyértelműség kedvéért a legelső változatot használjuk, de az idézeteknél természetesen meghagytuk az ottani elnevezést. 294 Beszédes életrajzírói szerint 1825 és 1839 között is időnként „elkalandozott” a Sárvíz-, Kapos-, Sió-, Balaton-szabályozás ügyétől, de 1842-től végképp „hűtlen” lett hozzá. Igaz nem tehetett másképpen, mert gyakran akadozott a fizetség. 1832-ben arról panaszkodott, hogy „a munkásokat magam erszényéből fizetem, a mellettem lévő Inzsenér Uraknak pedig, mivel á Conto nem adhatok, azért már Tolna és Fehér Vármegyei Inzsenér Urak kéntelenek voltak a munkát otthagyni Költség nem léte végett.” (Ozora, 1832. szept. 18., SML Acta Congreg. IX. 2714-11.) Cholnoky (1918) szerint Beszédes 1840-ben a pozsony-szolnoki vasútvonal igazgató-mérnöke lett. O vezette a Bécs-Pest vasútvonal építését, és ő készítette el a pest-kolozsvári vasútvonal terveit - legalábbis Szolnokig. Fejér (szerk. 2001) szerint 1847-ben a Zempléni Vízi Szabályozó Társaság Beszédest bízta meg a Bodrog és a Tisza érintett szakasza rendezési tervének elkészítésével, 1843- ban pedig az Ipoly átfogó rendezési tervét készítette el. A Bodrog szabályozási tervét a Helytartótanács 1845-ben tárgyalta, de nem fogadta el, az Ipoly rendezését célzó tervét pedig az érdektelenség miatt nem vitatták meg. Tény, hogy 1842-től tíz év múlva bekövetkezett haláláig a Balaton- és a Sió-szabályozásban érdekeltek már nem vették igénybe szolgálatait.
