Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)

VI. Újabb kezdeményezések a Sió szabályozására és a Balaton lecsapolására a 19. század első felében

AZ 1827. ÉVI XXXIII. TC. BALATON-LECSAPOLÁSI ÉS SIÓ-SZABÁLYOZÁSI RENDELKEZÉSEI... 249

BÓ Dezső (1928) szerint ő sokat törődött a Balatonnal is. Fenéknél átjárót készíttetett és folytatta az apja által megkezdett le- csapolást, úgy, hogy Keszthely körül 3500, Keresztárnál pedig 700 hold szántóföldet nyert. Az apja által épített hajó is tovább járt a Balatonon.” Az idézetben foglaltak ebben a formában nem felelnek meg a valóságnak, mert gr.

Festetics László 1822-ben az említett Sió-nyílás kiásása utáni helyzetet használta ki csatornázásra, amikor a Balaton színe 3 láb 3 hüvelyket (~ 1 métert) apadt egész kiterjedésében, s ezt a helyzetet használta ki arra, hogy az Iszap sziget (a későbbi Ilona sziget) és Batthyány puszta között töltést építtessen, megkönnyítve ezzel a Somogyból való átkelést.281-282 A fenékpusztai híd építésére okot szolgáltató 1834. évi szárazság, melyet Kövér igen szemléltetően írt le,283 már az ádándi gyűlés idején is éreztette hatását, s bizonyára ez is serkentőleg hatott abban a tekintetben, hogy a királyi biztosság a szabályozási-lecsapolási terv mielőbbi megvalósítását szorgalmazza, a mun281 Kövér János vörsi plébános plébániatörténeti írásában a következőket jegyezte fel: „1821... A Sió árkának ásatása mialt a Balaton Siófoknál el volt zárva s nem folyhatott ki... Egész deputatio volt Siófokhoz rendelve a Balaton lecsapolása végett". 1822. ,A Balatont Siófoknál megeresztették és a megásott árkokon annyi víz kitakarná, hogy a szárazság is hozzá járulván, a Balatonyon egészen ujj rövid által járás készült, az úgy nevezett Iszapi töltés T. Vései Ferencz Fő Bíró Úr 20-a Julius kezdette el és 22-a Aug. már szekereztek rajt. Ezen töltés az által járás könnyebbítése végett emlékpénzt, numizmát érdemelne..."

282 Ugyancsak Kövér írásában olvasható; „Jegyzet a Balaton Hídjárul örök emlékezetül. A mi világ elejiló'l fogva sem törént, a mi időnkben esett meg: Híd van a Balaton közepén. Okol adott erre az 1834-36-ikban folyvást tartó, vagyis három esztendei szárazság... a természetnek Útmutatása föl ébresztette mind gróf Festetics László Mélt.Uraságot, mind pedig N. Somogy Vármegyét... Sürgette ez a Mélt. Urasá- got mind írással, mind Deputatio által, tsak egy Vármegye gyűlés nem volt, hogy a híd elő nem fordult Kaposvárott." A hídépítés jogát Somogy vármegye szerette volna elnyerni, de végül is a privilégiumot Festetics kapta meg. Kövér szerint: „..az elsőczölömpöt leverték 20- a Mai 1837.. elkészült a Híd 2-a Mártii 1839. úgy hogy ezen a nap mentek áltat rajta délután minden ünnepség nélkül" Az, hogy mit jelentett a híd a környék lakói számára, azt Kövér következő sorai fejezik ki: „Áldás, dicsőség és örök-örök jutalom mindazokra, kik elősegítették, mert »Híd a Balatonyon« olly jelenet ez, metly sem tsak itt mikörülenk, hanem az Ország minden Krónikáiban eltörölhetetlen, feledhetetlen jegyzéket érdemelne... melly értzre, gránitra, márványra, ezédrusra s a lehető legszebb arany emlékre méltó volna".

283 Kövér idézett írásában 1834-ről többek között a következőket írta: „Százados esztendő, a szárazságárul és a jó boriul. Esső nem volt egész 1834. Május 15-ig. az is csak mint egy 10 minutumig... Másik esső volt itt Vörsön 8. Júliusban éjtszaka; ez a földet alkalmasint megáztatta, úgy hogy kínnal keservvel föl szántották vele a parlagokat; a 3-ik esső volt 18. Oct. éjtszaka." Ez azt jelentette, hogy kilenc hónap alatt két alkalommal esett annyi eső, hogy a port éppen csak elverte. Ugyanakkor meleg időjárás volt tavasztól-őszig. Kövér szerint „Sok kút kiszáradott ezen forróságban és .. ujjakat kellett ásni... tenyérnyire is meg volt hasadozva a szomjass föld és tátogatott az italért kiváltképp a berkekben... Ezen iszonyú szárazság csapása kiváltképpen a berkekre tört... meg gyulladoztak ország szerént. így mi körülenk égett a Kis-Komáromi, Szőtsényi, Sávolyi, Vörsi... A Vörsi Balaton tsak egy puskalövésnyit is alig vehetvén ki - egész a Fenéki nádszélig alig volt egy arasznyi, ki vévén Diás sziget felé, merre gatyakötésig ért, úgy hogy többen be mentek gyalog... A Fenéki vízmérték szerént apadt a Balaton közel 4 lábot. - „ Végre ezen szárazság adott rá okot, hogy már most a Balaton áthidalása Gróf Festetics Lászlónál erőssen ég... " Befejezésül azt írta: „Egy szóval Phaeton költeményes históriája, tnellyben a hegyek meg gyulladtak, a folyók s tengerek kiszáradtak s a Föld Jupiterhez panaszra ment - az 1834-a szárazsághoz semmi."

A Balaton melléki somogyi társulat (a Somogyi Balaton leszállító Társulat) alapszabályának első oldalának részlete