Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
VI. Újabb kezdeményezések a Sió szabályozására és a Balaton lecsapolására a 19. század első felében
234 VI. ÚJABB KEZDEMÉNYEZÉSEK A SIÓ SZABÁLYOZÁSÁRA ÉS A BALATON LECSAPOLÁSÁRA... vei később megvalósították.) Tolna vármegye nemcsak az említettek miatt ellenezte az újabb szabályozási terveket, hanem azért is, mert a szekszárdi szőlőktől a Kapos és a Sió már szabályozott egybe - folyásáig, vagyis a Kapos torkolatáig kiásott 30000 öl (57 km) hosszúságú új, nagy csatornát nem tartották elég szélesnek ahhoz, hogy a Balatonból leeresztendő vizeket befogadja, és károsodás nélkül levezesse a Dunába. Azt volt a véleményük, hogy a csatornát, a Balaton-szabályozás költségeit viselők terhére ki kell szélesíteni, a töltéseket távolabbra kell helyezni, és meg kell hosszabbítani. Ezzel a királyi biztosság szakemberei nem értettek egyet, mondván, hogy a csatorna romlása és hibái miatt az amúgy is „megigazításra” szorul. A meddőnek várható vita miatt Zichy úgy döntött, hogy erre a kérdésre, majd a Balaton-szabályozási terv tárgyalásakor visszatérnek. A jegyzőkönyv a Tolna megyei terv ismertetését követően - igen röviden - a Sió-csatorna Ozorától a Balaton medréig tartó létrehozására vonatkozó terv főbb adatait tartalmazza, hivatkozva a tervet ábrázoló és a gyűlés résztvevőinek bemutatott térképre.271 A terv szerint a létesítendő csatorna teljes hosszúsága összesen 19000 ölet (kereken 36 km-t) tesz ki, amiből 500 öl (950 m) a 2 öllel történő vízszintcsökkentés után a Balaton medrére esik. A csatorna esését (lejtését) Beszédes érdekes módon ismertette a résztvevőknek a következő módon: az egész Siónak az esése (az 1828. évi állapot szerint) 30 láb (9,5 m), amiből a vízen lévő (duzzasztások által előidézett) esés 13 láb (4,1 m), aminél 100 ölre (190 m-re) 10 vonal (2,19 cm) esés számítható (vagyis km-ként 11,5 cm), s így marad még az egész Sióra (Ozoráig) 17 lábnyi (5,37 m) esés, amiből a csatornában majdan folyó víznek az 5 láb (1,58 m) mennyiségét levonva marad a Balaton vízszínének leszállítására valóságosan még 12 láb (3,79 m) esés. A Sió-csatorna medrének szélessége felül öt-hat, fenéken pedig három öl lett volna, s így a csatornaépítés során Beszédes számításai szerint 176050 köböl (1 millió 200 ezer m3) földet kellett volna kiásatni. A tervet tartalmazó térkép ezeknél a jegyzőkönyvi adatoknál sokkal több adatot tartalmaz, ezért a térképet részletesen ismertetjük és a mintegy 1/3-nyi méretre kicsinyített másolatát könyvünk 3. térképmellékleteként csatoljuk. A gondosan rajzolt, színes kéziratos térkép 233,5 x 64,5 cm méretű, amely a lapszéltől 1,3 cm távolságban 1,5 mm széles tussal húzott keretvonal szegélyez. A térkép felső részén a keretvonallal párhuzamosan a Siómeder 1818 őszén végzett lejtmérései alapján készített hossz-szelvény és ahhoz viszonyítva különböző időpontú vízállások és a 2 öllel való balatoni vízszintcsökkentés utáni csatomafenék vonalai láthatók. A térkép bal alsó sarkától a jobb alsó sarokig húzódóan rajzolták a térképre a Siót és az azt övező mocsaras-posványos területet. A címfeliratot a lap középső részén az alsó keretvonal fölött helyezték el, és ettől balra látható a nyílvessző formájú, északi irányt mutató tájolás. A hossz-szelvény és a Sió-völgy ábrája között a címfelirattól balra öt, jobbra nyolc mederszelvény keresztmetszetét rajzolták a térképre. A mappán három méretarány skála található, bécsi lábban feltüntetve. A térkép címfelirata: „Rendezési Terve a’ Sió Vizének és Balaton-Tavának melly Tekintetes Tolna, Somogy és Veszprém Vármegyékben a’ Sió völgyének és folyásának régi és mostani állapotját, az abban ekkorig véghez vitt malom, és folyó rendezési minden munkát - a'mint ezt a’ királyi Biztosság alatt az 1828ik észt. készült Sió száraz és a víz fekvési Ábrázza elő adja - úgy a ’ Balaton Tava színének két ölre javallott alább szállítását eszközlő fő Csatornának mind helyezetit, mind fenekének menetelét mutatja. Nagy méltóságú Vásonkeői Gróf Zichy Ferencz Jósef Úr Ő Excellentiája királyi Biztossága alatt az ádándi 1832ik észt. egyezés kapcsában eredetikép szerzették s’ végezték Veszprémben Április 20án 1834. Beszédes Josef Balatoni kir. Biztossági Vízmérő. Vörös László T.N. Somogy Vármegye első Földmérője. Páka Antal T.N. Zala Vármegye Tábla Bírája és feőföldmérője. Halász Ignátz. Tettes s’Nemes Veszprém Vármegyének Első Földmérője." A térkép mértékskálái mellett látható tintával írt szöveg: „Pertracta Petum ad Regiem Suprema Directionem Hydraulico Aedilem Hungaricum, Mense Aprili, sub No 589 ad 835”. Magyarul: „1835 április havában 589 271 Ez a térkép - amelynek alappéldányát, amint azt ismertettük, Cholnoky (1918) részletesen bemutatta - a legutóbbi időkig ismeretlen volt a kutatók számára. 2001-ben lelt rá Plihál Katalin az OSZK Térképtárának vezetője, addig egy budapesti intézményben porosodott. A térkép igen jó állapotú, jelenleg az Országos Széchényi Könyvtár Térképtárában TK 2179 számon nyilvántartva őrzik.
