Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
VI. Újabb kezdeményezések a Sió szabályozására és a Balaton lecsapolására a 19. század első felében
AZ 1827. ÉVI XXXIII. TC. BALATON-LECSAPOLÁSI ÉS SIÓ-SZABÁLYOZÁSI RENDELKEZÉSEI... 235 szám alatt megvizsgálva (megtárgyalva) a magyar királyi vízépítési főigazgatóság által.” A szöveg mellett a fő- igazgatóság jól kivehető formájú szárazpecsét-nyomata látható. A felső keretvonal alatt egy sorban folyamatosan a következő szöveg olvasható: „Hasonlítást vélt irány az eset mérésére (Comparationis horizon pro calculo libellationis) melly 23’ 9” 0” az ozorai malom igazított vagy uj fejen fölül vagyon rajzolva ezen hosszba metszésnél, alól van pedig 32’5"3”’ az 1826iki Sárvízi esetmérés könyvének hasonlítási irányán. Ha 41’0"0’” levonatik ezen hasonlítási irányból mellyhez Tett. Weisz Jósef Győri Jósef és Győri Sigmond Urak !818iki Szeptember, Oktober és November Hónapokban tett Siói esetméréseknek jegyzőkönyvét szabták úgy ezt amannak mértékére lehet venni.” Ezek az adatok akkor válnak érthetőkké, ha a hossz-szelvénynél feltüntetett egyéb adatokat figyelembe vesszük, amelyek a megjelölt időpontokban mért vízszint-magasságokra, a malomfejek magasságaira és a tervezett új csatorna fenékmélységére vonatkoznak. A térkép hossz-szelvényén ábrázolt folyamatos és szaggatott vonalak magyarázatát egy vagy két helyen a vonalak fölé vagy alá írták. A legfelső, barnás színezésű sávval aláfestett folyamatos vonalra két helyen a „Földszíne a Sió völgyében melly a Sió partjával megegyez” szöveget írták. Az alatta lévő, a Balaton tükrén kezdődő, kiüti, a mezőkomáromi és az ozorai malmokig a malomgátaknak megfelelő esésekkel folytatódó kék színű sávval ellátott folyamatos vonal fölé a Balatonnál a „Balaton színe 1828ki Julius 30°n mérve ” magyarázatot írták. E vonal alatt, illetve fölött vékony szaggatott vonalakkal jelezték a Sión lévő táblás zúgok irányát és helyét a következő feliratokkal: „Kiüti táblás zugó fej magasságának iránya”, majd a kiüti malomnál „táblás új zugó feje”, Juth magasságában „Mező Komáromi táblás zugó fej magasságának iránya”', Hídvég magasságában ,,táblás új zugó feje”; Sári-puszta magasságában „Ozorai táblás zugó fej magasságának iránya (Horizon)”; s végül az ozorai malomnál „táblás új zugó feje". A Sió-meder hossz-szelvényének vonala az előbbieket követve húzódik széles, szürkés aláfestéssel, amelyre csak két helyen - Hídvégnél és Sári-pusztánál - van fölírva, hogy „Sió ágyának feneke”. Az ozorai malomtól, pontosabban az új táblás zúgó fejétől (gátkorona magasságától) kiindulva egészen a Balaton medrébe benyúlóan húzódik egy egyenes piros vonal, felirat nélkül, amely azt jelzi, hogy mennyivel csökkenne a vízmagasság a Sióban, illetve a Balatonban, ha a kiüti és mezőkomáromi (malom-)gátakat eltávolítanák teljesen a folyóból és a völgyből. Végül legalul húzódik szintén az ozorai malomtól a Balaton medrébe nyúlóan egy rőtbarnás színű vonal, amely alá azt írták, hogy a „ Balaton színét függősen két öllel alább szállító fő Csatorna feneke minden egy száz öl távozatra tíz vonást emelkedik". A Sió hossz-szelvényén sűrűn sorakozó konkrét mérési adatok lehetővé teszik egyes terep pontok, s ezzel együtt vízszintek magasságának megközelítő pontosságú meghatározását. így például a volt siófoki piactérhez csatlakozó partvonal 1828. július 30-án kereken 5 lábbal (1,58 m-rel) volt magasabban a Sióban lévő (4 láb és 6 hüvelyk, azaz 1,42 méter mélységű) víz szintjénél. A siófoki piactér Adriai-tengerszint feletti magasságát legelőször 1858-ban a Déli Vasút mérnökei állapították meg, D. M. Meissner (1867) által közöltek szerint 325 láb 8 hüvelyk és 5 vonalnak, ami mai magassági értékben kifejezve 107,39 m A.f.-nek felel meg. Mivel az adott helyen a part szilárd, tömött talajú, ezért az adatok egybevehetők egymással, vagyis a siófoki piactér vonalában a fenti időpontban a Balatonból kifolyó víz szintje a Sióban 1,58 méterrel alacsonyabban volt 107,39 m A.f.-nél, tehát a Balaton vízszintje 105,81 m A.f. magasságnak felelt meg. Ez abban az időben is magas vízállásnak számított, de alacsonyabb volt az 1818. október 24—25-i 106,70 mA.f. vízszintnél, amit a hossz-szelvényen a térkép bal felső sarkában vékony vonallal és ,,Balaton színe a’Sió Foki malom elrontása, a többi Siói malomfejek leszállítása és a Sió ágyának megigazítása előtt... ” felirattal feltüntettek. A hossz-szelvényen közel 400 konkrét számadat található, ugyanannyi, mint a Sió völgyét ábrázoló térképi rajzon, mivel a Sió hosszmérési pontjait „vetítették” fel a hossz-szelvényre párhuzamosan a térkép rövi- debb oldalaival. A térképlapra rajzolt mederkeresztmetszetek több mint száz adatával együtt az egész térképlapon kereken 900 számadat szerepel, ami azt bizonyítja, hogy a tervkészítéshez igyekeztek a Siót részletesen felmérni. Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy az 1818-as és 1828-as mérési adatok az ádándi gyűlés idején bizonyos vonatkozásokban (a meder fenékmélységét és keresztmetszetét illetően) már idejétmúltak lehettek. A hossz-szelvény adatok egyébként pontosan alátámasztják azokat az adatokat, amelyeket a jegyzőkönyv idézett része szerint Beszédes élőszóban ismertetett. A Sió völgyét ábrázoló térképi rajz pontosan ábrázolja a Sió kanyargós folyását a szigetekkel és mellékágakkal együtt, s feltüntették rajta a malmok és zúgok helyeit. Rárajzolták a tervezett lecsapoló-csatoma, vagyis a Sió-csatorna nyomvonalát a Balatontól az ozorai malom utáni részig. A kanyargó Sió-meder fölé csak két helyen írták fel a „Sió folyó” megnevezést és a folyóval párhuzamosan Fokszabadinál „Balról mindenhol a vízmélység két mér-
