Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
I. A Sió-völgy földrajzi, vízrajzi és hidrológiai jellemzése
22 I. A SIÓ VÖLGY FÖLDRAJZI, VÍZRAJZI ÉS HIDROLÓGIAI JELLEMZÉSE 1. táblázat. A Sió-csatornába torkolló vízfolyások vízhozamai Vízfolyások Torkolatok helye folyókilométer szerint Szállított vízhozam m'/s Bal part Jobb part KQ* KÖQ** ]\JQ*** (Sió zsilip)(0) (11,565) (80,0) Békástói vízfolyás119+442 0 0,050 9,8 Csárdaréti-patak118+602 0 0,045 4,0 Belsőkerti-csatoma115+650 0 0,040 3,0 Hidegvölgyi vízfolyás114+642 0 0,050 6,9 Balatonszabadi vízfolyás 113+6920 0,040 3,5 Sóskúti vízfolyás113+332 0 0,045 4,0 Siómarosi-csatoma 110+6430 0,010 3,5 F enékbozót-csatoma 108+8030 0,060 10,3 Kis-koppány-patak107+182 0,030 0,530 34,0 Csíkgát-patak 101+3990,005 0,120 21,0 Tisztavíz-patak 96+0720,005 0,080 12,3 Tita-patak94+542 0 0,080 14,0 Cinca-patak85+577 0 0,020 5,8 Kapos79+412 0,300 7,200 120,0 Bozót-patak 75+0250,030 0,500 31,0 Kisszékelyi-árok54+291 0,005 0,130 20,0 Donát-patak51+478 0,020 0,540 31,0 Névtelen-árok43+244 0,003 0,087 13,6 Hidas-patak42+021 0,010 0,250 21,0 Névtelen-árok38+000 0 0,012 0,5 Nádor-csatorna 22+5002,000 8,000 32,0 Völgységi-patak21+500 0,075 1,680 60,3 * kisvízi hozam ** közepes vízhozam ***10%-os valószínűségű nagyvízi hozam Megjegyzés: a Sió-zsilipnél feltüntetett vízeresztési értékek közül a KÖQ 80 év átlaga, az NQ pedig a vizeresztő zsilip maximális elvi kapacitása, amit a gyakorlatban eddig még nem használtak ki. sen nagy mennyiséget jelent. Viszont az is előfordult már, hogy az éves kisvízi hozama mindössze 0,3 m3/s volt, s ez a Kapos szélsőséges vízjárását bizonyítja. A Sió, illetve a Sió-csatoma saját közvetlen vízgyűjtőjéről a szakirodalomban kevés adat található, jóllehet az nemcsak a Zala-Balaton, hanem a Kapos és a Sárvíz vízgyűjtő területétől is jól elkülöníthető. A VITUKI által 1961-ben, Magyarország felszíni vizeiről kiadott adatgyűjteményben a Sió hidrológiai hossz-szelvényéhez tartozó teljes vízgyűjtő terület 8 953,6 km2 volt, amiből ha levonjuk a Nádor-csatorna (Sárvíz) 3449,4 km2 és a Kapos 3 241,5 km2 kiterjedésű területeit, akkor a Sió vízgyűjtőjeként 2 262,7 km2 marad. Az előzőekben idézett KDT-VÍZIG kiadványban (1982) a Nádor-csatorna és a Kapos vízgyűjtőjére vonatkozó adatokat felfelé kerekítve közölték és ezáltal a Sió-csatorna saját közvetlen vízgyűjtő területe 2261 km2-t tett ki. A 1,7 km2-es eltérés gyakorlatilag elhanyagolható, a különböző méretarányú térképeken végzett mérések szerint hibahatáron belül van. A 120,8 km hosszú Sió-csatomának ez a saját, közvetlen vízgyűjtő területe három részre osztható fel. Az első a siófoki Sió-zsiliptől a jobb parton a Kapos torkolatáig, a bal parton csaknem a Bozót-pa
