Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
VI. Újabb kezdeményezések a Sió szabályozására és a Balaton lecsapolására a 19. század első felében
216 VI. ÚJABB KEZDEMÉNYEZÉSEK A SIÓ SZABÁLYOZÁSÁRA ÉS A BALATON LECSAPOLÁSÁRA... kül Deák A. András fordítását felhasználva: „A Sárvíz, Kapos és a Sió folyók, valamint a Balaton kifolyásának szabályozási térképe, amely a körülöttük elterülő kiszárított, korábban árvízjárta vidékekkel együtt azt mutatja be, hogy a Dunán 1811-1825 között végrehajtott átvágások és töltésépítések segítségével miként szüntettük meg az árvíz bejutását a Sárvízbe.”) A térképet Cholnoky (1918) a következőképpen ismertette: „.. .jól feltünteti a megásott csatornákat s mutatja, hogy a Sárréthez Ősinél a Séd vize kettéosztatott. Jobboldalon töltések közt vezet a malomcsatorna, vele párhuzamosan pedig a tulajdonképeni lecsapoló csatorna. A Sárrétet elhagyva is külön fut még ma is kettő, csak egészen közel a Kapós-völgy nyílásához Czeczénél egyesülnek. Az egyesített Sió-Kapos vízét sem vitték bele azonnal a Sárvízbe, hanem párhuzamosan futnak ma is Sióagárdig, Szegszárd közelében s csak ott egyesülvén, Szegszárd alatt ömlenek a Dunának egy fattyúágába s ez a fattyúág vitte le vizüket Bátrához, hosz- szú, kanyargós úton... A Sió rajzán látszik, hogy ott inkább csak tisztogattak, új medret nem ástak, mert a folyó rajza könnyedén kanyarog. A siófoki malom már nincs felrajzolva, de állnak még a kiliti, hídvégi és ozorai malmok. A Sió nyílása a Balaton felé nyitva van." BESZÉDESnek ez a térképe összhangban volt a jelentésben leírtakkal, vagyis a Kapos szabályozását is úgy tüntette fel, mintha az is megvalósult volna már, pedig a munkálatok nehezebb részei csak ezután kezdődtek el. A jelentésben és a térképen jogszerűen szerepelt a Sárvíz-szabályozásra vonatkozó rész mellett a Kapósra, valamint a Sióra vonatkozó rész is, mivel az előzőekben említett, Miklósváron tartott gyűlésen a résztvevők azt kérték, hogy a Helytartótanács nevezze ki Beszédes Józsefet a Sárvízszabályozás igazgató főmérnökeként a Kapos-szabályozás igazgató főmérnökévé a Sióra kiterjedő jogkörrel. Ez meg is történt, s így 1821-től egyszerre volt a Sárvíz, a Kapos, a Sió és a Duna szabályozási munkálatainak főigazgató mérnöke 1826-ig. (A hivatalos iratokon és kéziratos térképein aláírása után rendszerint Kir. Biztosságbeli igazgató Vízmérő szerepel.) A sárvízi és a dunai munkálatok befejezése után a Siói K. Bizt. igazgató Vízmérő, majd 1834-től kezdve a Balatoni K. Biztossági Vízmérő titulust használta, jóllehet a Kapos vízét Levezető Társulat kebelében folyó munkálatoknak befejezéséig igazgató mérnöke volt.263 Úgy tűnik, hogy Beszédes érdeklődése a sárvízi munkák befejezése után egyre inkább a Sió és a Balaton-szabályozás ügye felé fordult, ami természetes, hiszen ugyanúgy mint elődei, Bőhm és Krieger, ő is tudta, hogy a Zala-Balaton-Sió-Kapos-Sárvíz egységes rendszert képez, s ebben a rendszerben a Siónak kulcsszerepe van. Cholnoky (1918) egy olyan Sió-térképet ismertetett, amit Beszédes és Mészöly készített, s amelynek holléte nem ismert. A színes eredeti térkép erősen kicsinyített rajzát "A Balaton hidrográfiája" c. művében VI. tábla 2. rajzaként közölte, címfeliratát pedig a Zichy jelentéshez kapcsolva ismertette. A következőket írta róla: „A Zichy-féle jelentésben mondottakat szépen kiegészíti a szabályozások eredményéről készült kimerítő tervrajz, amelyet a siói érdekeltség elé terjesztettek. Ennek a tervnek eredeti kézirata kezemben van. Szép nagyméretű térkép, feltünteti a Sió völgyének térképét Siófoktól Ozoráig s a folyó hosszanti szelvényét, néhány keresztmetszettel együtt. A nevezetes és itt kicsinyített, kivonatos másolatként mellékelt rajz (VI. tábla 2. rajza) felirata a következő: »Abrázza A ’ Balaton kifolyása a' vagy a ’ Sió megigazításának. Melly ezen munkákból áll: az Ozorai malomnak régi feje három lábbal és nyóltz hüvelkkel, a’ Mező komárominak két lábbal és tíz hüvelkkel és öt vonással, a’ Kilitinek egy lábbal három és fél vonással Bétsi mértékben véve alább szállhatott, és mindenikhöz 263 Bencze (1971) azt írta, hogy "A munkálatok mérnöki vezetése a helytartótanács által fizetett királyi biztossági mérnökök kezében volt. Beszédes József igazgató mérnök mellett Mészöly Károly aligazgató mérnök vezette elséísorban a tolnai, Halász Gáspár munkáltató mérnök (»vízmérő'«) pedig a somogyi munkálatokat. A megyei mérnökök ugyan részt vettek a társasági gyűléseken, a munkához azonban csak véleményükkel járulhattak." (99. p.) "1834. január végén Beszédes megküldte a megyéknek a még hátralévő' munkák terveit, amely szerint Somogybán 14 és félezer köböl föld megmozgatására volt szükség a (Kapos) csatorna teljes elkészítéséhez." (102. p.) A Kapos-csatorna végül 1835 nyaráig teljesen elkészült. 1835. augusztus 12-én kezdődött kaposvári-simontornyai gyűlésen megalakuló Kaposberki Társulat Beszédest a társulat igazgató mérnökévé választotta.
