Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
VI. Újabb kezdeményezések a Sió szabályozására és a Balaton lecsapolására a 19. század első felében
A SÁRVÍZ CSATORNÁZÁSÁNAK MEGVALÓSÍTÁSA 1810 ÉS 1825 KÖZÖTT... 217 elegendőfoganatu zúgó építetett, a’ Siófoki malom elrontatott, a' Sió folyónak természetes ágya az úgy nevezett bőrgát októl (:vízi plántákból öszve nyőlt úszó szigetektől:) és egyébb akadályoktól T.Tolna, Veszprém és Somogy Vármegyékben az ozorai malomtól fogva a' Balaton tavának torkáig ki tiszt itatott. Ezen munkák által három malom állapotya tudományossan el intéztetett és nagy sikerűvé lett, a’ Sió völgyének 5962 holdnyi bozótya kiszárítatott, a ’ Balaton tavának előbbeni színe négy lábbal alább szállott, ez által 51000 holdnyi a' Balatonból szárazzá vált, és fő cz.él is meg vagyon nyerve úgy mint a’ Balaton kis és nagy vízének függős változása, mely előbb három lábnyi volt, most kilentz hüvelknyire lévén regulázva, a’malmok és zúgok mint meghatározott nyílások által, egyenlő mennyiségű vizet önt a ’ Balaton tava a’Sárvízi Csatornákba, mellyeknek ezáltal foganatya bizonyossá, főn tartása könnyűvé lett. A’ mint ezen nagy tárgy Ó.Cs.K.Austriai Fő Hertzegségének Jósef Nádor Ispány Urunknak kegyes pártfogásával Nagy Mélt. Vásonkeői Gróf Zichy Ferentz Josef Úrnak O Excel len fiájának Siói Királyi Biztossága alatt a’T. Birtokos Földes Uraságok Társaságának költségén a Fölsőbb helyeken jóváhagyatott Plánum szerént az illető T. Vármegyék hozzájárultával 1818** esztendőtől fogva ez ideig végre hajtatott, úgy eztet a’ meg vizsgálat végett mind a’ Fő Mélt. M.K.H.T. Tanátsnak mind a' T.Siói Társaságnak eképpen eleibe terjesztették 1828ik esztend. Beszédes József m.p. Siói K. Biztosságbeli Igazgató Vízmérő. Mészöly Károly m.p. Siói K. Biztosságbeli Alig. Vízmérő.«” A Sió-térkép a királyi biztosság által 1828-ban végeztetett felmérés alapján készült és ennek alapján készítették el 1834-ben a Sió vízének és a Balaton rendezési tervét ábrázoló térképet, amelyet később részletesen ismertetünk és 3. térképmellékletként bemutatunk. Cholnoky az idézett szöveghez a következőket fűzte hozzá: „A terven meglátszik, hogy Krieger felvételei és hatása alatt készült. A hosszszelvény alatt ott van a két elméleti fenékvonal, a felsőre az van írva: »Balaton színét függősen két öllel alább szállító fő Csatorna feneke minden egyszáz öl távozatra tíz vonást emelkedik«. Az alsóbb vonalra pedig ez: »Az ozorai malom alól lévő Siói szárító kész Csatorna fenekének folytatása egyszáz ölnyi hosszúságra nyóltz vonásnyi emelkedéssel a Balaton tavába, vagyis húszezer ölnyi hosszúságban. Ezen folyvást egyenlő mély fenékkel ki lehet egykor az egész Balatont szárítani tízezer hold (1200 ölével véve) kívül». Világos, hogy ezek a Krieger-féle három terv alternatívái.” A térképen mind a Sió hossz-szelvényénél, mind pedig a Sió-völgy ábrázolásánál számos más felírás és adat olvasható. A feliratok és adatok a Balatonra és a Sió egyes szakaszaira vonatkoznak; az első szakasz a Balaton part menti vízszínétől a kiliti malomig, a második ettől a hídvégi malomig, a harmadik pedig innen az ozorai malomig tart. A Sió-völgy ábráján feltüntetett malmok helyét a hossz-szelvény megfelelő pontját függőleges vonal köti össze, ezen kívül ugyancsak függőleges vonal van felrajzolva a volt siófoki malom helyétől is a korabeli vízszintig. Az első hossz-szelvény szakaszhoz két felirat tartozik: az egyik a térkép bal szélén a Balaton víztükrére vonatkozó rész fölött van: „Bal. vízsz. 1828. júl. 30.” s ehhez tartozik a kiliti vonalnál az „ 1828. okt. 24-25-i vízszín” felirat, ami szaggatott vonallal egy-másfél lábnyi megmagasodott szintet jelez. Az első felirat fölött a térkép bal felső sarkában igen vékony szaggatott vonal fölé írták „A Balaton színe a Siófoki malom elrontása, a többi Siói malomfejek leszállítása és a Sió ágyának megigazítása előtt 1818ik Ott. 24-én és 25-én véve." (Ezt a feliratot mely az 1834. évi térképen egészében olvasható, Cholnoky rövidítve közölte). A második szelvény szakasznál szintén két felirat látható, az egyik a legfelső vékony szaggatott vonal fölött: „Folyóvíz színe a malomfejek leszállítása és a Sió ágyának megigazítása előtt 1818 okt. 24-25”, a másik: „Rendes őrlő víz szín 1828. VII.30.” A harmadik szelvény szakasznál a feliratok megegyeznek a másodiknál lévőkkel. A hossz-szelvényen három nagybetűs betűjelek is vannak. Az „A” az 1818 októbere előtti vízszintet, a „B" az 1828-ban felvett Sió meder feneket, a „C” a javasolt egy ölnyi vízszintcsökkentésnek megfelelő szintet jelzi. A Sió-völgy ábráján a Balaton-part Sió torkolati részén „Balaton kiszárított része” olvasható, pontokból álló sorokkal jelölt területbe írva. Ugyanilyen pontsorokkal jelzett a Sió menti kiszárítottnak tartott mocsarak területe is. A többi itt látható felirat a településekre, malomhelyekre és megyehatárokra vonatkozik. Két mértékskálát tartalmaz a térkép; az egyik 0-2000 öl közötti vonalas skála 200 öles osztásokban „Helyzeti és hosszmérték Bétsi lábon”, a másik 0-10 öl közötti vonalas skála egy öles osztásokban „Hosszba metszésnek
