Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
VI. Újabb kezdeményezések a Sió szabályozására és a Balaton lecsapolására a 19. század első felében
A SÁRVÍZ CSATORNÁZÁSÁNAK MEGVALÓSÍTÁSA 1810 ÉS 1825 KÖZÖTT... 215 A könyv címe: "Sárvízi esetmérési könyv, me Ily A Tolna Vármegyei Báttai Dunától fogva Fehér Vármegye hosszában Veszprém Vármegyei Ősi helységig a Sárréten minden természeti, és ásott vízágyak fenekének emelkedését úgy a ’ mint ez kivájtatott, s az egész völgy, és minden folyó vizek színének esetét többszöri mérésekből igazíttva előadgya I826ik esztendőben". A könyv utolsó lapján dátum és aláírás; "Köln Székes Fehérváron Augusztus 18kún 1826 esztendőben. Beszédes Jósef Sárvízi Biztbeli Főigazgató Vízmérő." A szintezési adatok a Sárvízre vonatkozóan Bátától kiindulva két szakaszra bontva fölfelé vannak sorszámozóban felsorolva, s mintegy egyötödük „Főpontéként van megnevezve. Az ősi Sárvíz vízfolyáson, azaz a fenékcsatornán kívül a könyvben külön-külön vannak feltüntetve az övcsatornák és a csatlakozó csatornák mérési adatai. Az adatok láb, hüvelyk és vonal mértékrendszer szerintiek, a szintezési pontok egymástól való távolsága pedig kerek ölekben van megadva. Külön rovat tartalmazza a szintezési pontok megnevezéseit, s ebben a rovatban olvashatók az adott csatornára vagy csatornaszakaszra vonatkozó külön megjegyzések. Az első oldal a megnevezési rovatba írt következő szöveggel kezdődik: „Báttától a Sárvízi derék folyónak és a ki száríttó fő Csatornának esete végig, melly Veszprém Várm. vagyon a Péti határban ”. Ezután az alcím után 1. sorszámon 72 láb 6 hüvelyk 0 vonal van feltüntetve a következő megnevezéssel: „Főpont a Báttai templom keleti oldalának déli sarkánál lévő alpárkánynak (tZockel:) tapasztás nélkül való téglája magassága a’ sarkon,’’262 120. sorszámon az ötödik oldalon van a Simontornyáig tartó szakasz utolsó mérési adata, 59 láb 3 hüvelyk 1 vonal, a „Főpont a Simontornyai volt malom gát mellett ahol a csatorna párkányán jobról." A megnevezési rovatba ezután Beszédes még a következőket írta: Sárvíz összve folyásától, melly az Agárdi (ma Sióagárd) határban vagyon, a Kapos egyesületéig, melly Simon tornyán föllöl a Némedi (ma Tolnanémedi) határban vagyon, a’félreszorittó csatorna feneke 100 ölenként egy hüvelket emelkedik." A Sárvíz felső szakaszán ennél jóval nagyobb fenékemelkedéseket tüntetett fel, így pl. a legfelső, Ősi és Nádasdladány határában húzódó félreszorító csatorna szakaszon 100 ölenként 5-7 hüvelyknyit, sőt helyenként még ennél is többet. Az „eset- mérési könyv" mérési adatai azt mutatják, hogy a csatornákat rövidebb távokon nem mindenütt ásták egyenletesen lejtésűekre, a fenék emelkedésében (illetve esésében) kisebb eltérések mutatkoznak. A könyvben Beszédes ,,Főpontéként feltüntette a Duna 1823 januári, a legkisebbnek tartott vízállását is. Ez a beírás szerint:,, 109 láb, 0 hüvelyk 0 vonal Bátta víz ár apály mutató 0-ja vagyis a valóságos legkisebb állása a Duna vízszínének, mely 1823'k észt. egész Januárius holnapban tapasz.taltatott." Ez a mai mértékre átszámítva 34,44 méter, ami hihetetlenül alacsonynak tűnik és nem tudni, hogy milyen összehasonlítási alapra vonatkozik. Ekkor még folyt ugyanis a Duna felmérése, az első vízmércéket pedig csak később, 1835-ben kezdték elhelyezni a Dunán, ámbár 1823-ban Budán már elhelyeztek egy vízmércét és annak napi leolvasását is megkezdték. Beszédes „esetmérési könyve’’ értékes forrásmű a Sárvíz- egyúttal a Sió- és a Kapos- szabályozás története szempontjából. A Sárvíz-szabályozás ügye és munkálatai az 1810-es évek végétől egyre inkább hatással voltak előbb a Kapos-, majd a Sió-szabályozás ügyére, amint az az 1825. évi Zichy jelentésből kitűnik. Ezt a jelentéshez mellékelt, Cholnoky (1918) szavaival élve, szép, értelmes, nyomtatott térkép is jól szemlélteti (lásd a 213. oldalon). A térkép címfelirata: „Mappa regulationem fluviorum Sárvíz, Kapos, et Sió, ostiique lacus Balaton cum exsiccata his adjacente, antea inundata régióné, sublatam item ope transectionum, et aggerum Danubii in fluvium Sárvíz regurgitationem — sub auspiciis - serenissimi C.R. Principis et Archiducis Austriae Domini Joseph Regni Hungáriáé Palatini cura excellentissimi ac illustrissimi Domine Comitis Francisci Josephi Zichy de eadem et vasonkeo qua in his negotiis comissari regii ab anno 1811 ad 1825 peractam exhibens. Fecit Jos.Beszédes Comm.R.dirig.Hydr, Ex Litographia Josephi Trentsensky Pesthinii." (A nevek és titulusok nél262 a Fejér Megyei Levéltárban az egykori Székesfehérvári Kultúrmérnöki Hivatal iratai között találhatók ezek a dokumentumok, amelyek a Beszédes-féle esetmérések fő pontjainak a Vízrajzi Osztály által végzett újbóli beméréseinek eredményeit tartalmazzák. Ebben az idézett 1. sorszámú pont mérési eredménye: 72’ 6" 0'"
