Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
VI. Újabb kezdeményezések a Sió szabályozására és a Balaton lecsapolására a 19. század első felében
196 VI. ÚJABB KEZDEMÉNYEZÉSEK A SIÓ SZABÁLYOZÁSÁRA ÉS A BALATON LECSAPOLÁSÁRA... a Sión. Az így nyert adatokat Krieger szintezési eredményeivel hasonlította össze, ellenőrizve azok helyességét. Mivel a Balaton lecsapolhatóságának az alapját a kriegeri szintezési adatok képezték, s amelyeket ő hibásaknak tartott, saját elhatározásból vagy biztatásra, egy beadványt készített több példányban, s eljuttatta azokat a helytartótanácsi gazdasági bizottsághoz, a királyi biztoshoz és az ozorai malmot működtető tatai Esterházy-uradalom vezetőihez. Az igen csípős hangnemű írásának címe: „ Kurze Anmerkung Uber alle drei Krügerische Projecten Welche zur Abzapfung des Platten - Sees sind im Jahr 1776.” (Szabadon fordítva: Rövid megjegyzés a Balaton leapasztásának 1776. évi mindhárom kriegeri tervéről.242 Megjegyzései nagy visszhangot váltottak ki nemcsak azoknál, akiknek küldte, hanem mindenkinél, akiket a szabályozás érintett, mivel a benne foglaltak az érdekeltek körében gyorsan ismertté váltak. A Sió szintezésére vonatkozó adatai nemcsak akkor, hanem még a 20. század második felében is foglalkoztatta a szakembereket, ezért néhány részletét röviden ismertetjük. A meglehetősen hosszú bevezetőben leírta, hogy összesen 40 évig foglalkozott „ezzel a vízzel”, mármint a Balatonnal és a Sióval, s ezalatt a kölesdi, az ozorai, mezőkomáromi és a kiüti malomépítéseket irányította, amelyek együttesen 28 őrlőkövet működtetnek. A malmok működtetéséhez szükséges csatornák méretezése, kialakítása is hozzátartozott ezekhez a munkákhoz, és így tudja, hogy a Balaton leapasztásánál, a vízviszonyoknál, a csatornáknál nem tévedhet. Sok tapasztalatot szerzett, következésképpen illetékesnek tekinthető, hogy a kriegeri tervvel foglalkozzon. Folytatásképpen hozzátette, hogy be kell látnia, hogy ebben a szakmában nem mérnök, mint a fentnevezett nemes Krűger Sámuel országos mérnök landes Ingenieur Samuel von Krűger”), aki oly sok fáradozást tudhat magának. „Mégis meg kell állapítanom, - írta Tumler — hogy végül is, amit csinált, azt saját szintezéseim alapján nem találom helyesnek.” Szükségesnek látta ezért, hogy az egész Krieger tervről szóljon általában és részleteiben. Általánosságban egyetértett azzal, hogy a Sió számára egy új csatorna építése szükséges és úgy érvelt, hogy valószínűtlen, ha a korábban a tolnai, a somogyi és a zalai malmok számára épített 28 malomcsatoma zavartalanul működik, akkor egy további csatorna megépítése felborítaná a Balaton és a Duna közötti területen a vízfolyás víz- háztartását. Majd azt írta, hogy ha - mint Krieger állítja - a Balaton vízszintjét 1 öllel szállítanánk alább, akkor a Sió csatornát ugyanúgy, mint a kriegeri 3. terv szerint csak Simontomyától kellene kiásni, de szerinte az 1 öllel történő leszállításnál ennél rövidebb csatorna is megfelelő lenne. Fő kifogásai nem a Sió-csatorna kialakítására, hanem Krieger szintezési eredményeire vonatkoztak. Mint írta: „ legelőször az ő libelládéi helytelenek [hibásak]. Például a méréseket nem a vízben [a mederben] végezte el. A foki malomtól az elbontott régi kiliti malomhelyig 8 láb 7 hüvelyk természetes esést tüntetett fel; nos hát ezt én nem többnek mint egy lábnak találtam. Másodszor a Fok-Szabadi nyíltvíztől Komáromig [Mezőkomáromig] 3 láb, 6 hüvelyk; ahol csak nem több mint IV2 láb található. Továbbá — folytatta Tumler — számításai szerint a mezőkomáromi malom és az ozorai malom között az esés nem több két lábnál; ezzel szemben itt az esést Krieger 5 láb 3 hüvelyknek mondta.” Megjegyezte, hogy ezt abból számította ki, hogy nagyvíznél nem húzta fel az ozorai malom zsiliptábláit, és ez kihatott egészen Mezőkomáromig. Jóllehet a Simontomya alatti esést nem vizsgálta, de - mint írta - ezek az általa összeállított táblázatból kikövetkeztethetők. Táblázata két részből áll: a baloldali rész a Krieger által készített IX. táblázat adatait tartalmazza nem egészen azonos módon, német fordításban, de a kriegeri adatokkal megegyezően; a jobboldali rész pedig Tumler saját adatait mutatja be. A táblázatban található adatok Krieger IX. táblázatával együtt alapvető fontosságúak, egyrészt a Sió akkori esési viszonyainak, másrészt Krieger és Tumler méréseinek helyessége körüli vita megítélése szempontjából, ezért a táblázatokat az alábbiakban közöljük, zárójelben az eredeti német, illetve latin szövegükkel, megjegyezve, hogy eredeti írásmódjukon nem változtattunk. 242 Tumler beadványának egy eredeti példányát, amit a tatai Esterházy uradalomhoz juttatott el, a MOL -ban az E 26. P. 200 jelű iratcsomóban őrzik. Ebben meglehetősen gúnyosan, nehezen olvasható betűkkel, rossz németséggel (talán svábos tájszólással?) írt Kriegerről. Gúnyosságát jellemzi, hogy a családnevet Krieger (Harcos) helyett Krűgemek (Kocsmárosnak) írta nemcsak a címben, hanem a szövegben is egy helyen. Másutt a szövegben helyesen írta Krieger nevét.
