Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
V. A Sárvíz, a Kapos és a Sió szabályozásának első tervei
KRIEGER SÁMUEL 1776. ÉVI TERVE A KAPOS, A SIÓ ÉS A BALATON SZABÁLYOZÁSA... 185 ló csatornába kerül, és amihez a IX. táblázat átdolgozása kapcsolódik majd szorosan. A XI. táblázat a tervhez illeszkedő főcsatorna méreteit mutatja be. Krieger négy pontban foglalta össze a Sió-csatorna és a szárazra kerülő Balaton mederben tervezett Zala-csatoma létrehozásával kapcsolatos műveleteket.- Legelőször - az előzőekben ismertetett OSZK TK 3030 jelzésű Sió szabályozási térképén — K, L jelekkel megjelölt csatornát kell kiásni a simontornyai malmoktól egészen a Sárvízzel való összefolyásig 4 öl (~7,6 m) szélesre és ahol szükséges 9 láb (~2,8 m) mélységűre.- Másodszor: ki kell ásni a térképen pirossal kihúzott K, I, H, A betűk között jelzett csatornát (Simontomyától Zamárdiig) úgy, hogy az A pontnál225, az első terv szerint 2 öl 3 lábbal (~4,7 m), a második szerint 3 öl 3 lábbal (~6,6 m), a harmadik szerint 4 öl 3 lábbal (—8,5 m) mélyebben legyen mint a Balaton felszíne. A csatornák szélessége ezzel arányos legyen legalább annyira, hogy a lefolyó (a csatornában lévő) víz felületén legalább 6 ölre (— 11,4 m), a fenéken pedig 4 ölre (—7,6 m) terjedjen ki, vagyis ilyen széles legyen. Mindehhez hozzátette; ha a tó partjával párhuzamosan vezetik a csatorna kivezető szakaszát, úgy remélhető, hogy az a változó irányú szélviharok ellen védett lesz.- Harmadszor: elővigyázatosan kell a vizet a csatornába beereszteni, amikor azt használatba veszik, és ügyelni kell arra, hogy egyrészt a beeresztett víz kimosással ne tegye tönkre a csatornát, másrészt, hogy az alsó fekvésű területeken se okozzon elöntéseket.- Negyedszer: a Zala folyó számára készítendő csatorna sárga színnel jelzett kettős vonal a térképen. Ezekhez az útmutatásokhoz a következő megjegyzéseket tette: Először: A Balaton 3 öl 2 lábnyi lecsapolása után - a térképen kék színnel jelölt - terület mellett többek között vagy egyedül azért érvelnék, hogy a befolyó vizek lerakhassák a hordalékukat, mielőtt azok a hajózó csatornába bejutnak. Másodszor: A tervezett csatorna méreteinek nagyság a levezetendő víz mennyisége szabja meg. Mivel azonban a nagyobb dunai hajóknak ezek [a csatornák] szőkék, kikötni nem tudnak, egymástól ezer ölnyi távolságban [1,9 km] ovális kiszélesedéseket terveztünk, amelybe az egyik hajó behúzódhat addig, amíg a másik mellette elhalad. Harmadszor: A legnagyobb hajók gyakorlatilag 5 lábnyira merülnek a vízbe, ebben a csatornában 6 láb [1,9 m] elegendő lenne, mivel azonban megfelelően ki kell szélesíteni, költséget itt nem lehet megtakarítani. A tapasztalat azt mutatja, hogy ez a vízszint nyáron 3 lábnyit [0,95 m] süllyed, így a nyári időben biztosan vízhiány jelentkezik a csatornában. Negyedszer: Mivel nem ritkán előfordul, hogy az aszályos időkben a víz még 3 lábnál is többet apad, erre az esetre alázatosan két hajózsilipet terveztem; ezeket a szóban forgó hajózó csatornába kellene beépíteni, hogy velük a víz lefolyásának körülményeire való tekintettel szabályozni lehessen a vízszintet, sőt teljesen el is lehessen zárni. Ezeket a zsilipeket a helyhez és körülményekhez kellene igazítani, de azokat a helyeket, ahová építeni kell, csak a munkálatok ideje alatt lehet kijelölni, ezért sem ezek helyét, sem formáját, sem pedig költségét megadni nem tudom. Ötödször: Mivel a tervezett ovális kiszélesedéseknél újabb költségek merülnek fel, s amelyekkel a csatorna költségeit illető kalkuláció során nem számoltunk, a leíráson kívül jegyzem csupán meg: azt a tőkét, ami a Sió folyó mocsarainak és a Zala kiöntéseinek a kiszárításából keletkezik, ezekre a munkálatokra lehetne fordítani. Továbbá pusztán a munkálatok közben is adódnak olyan körülmények, amelyeket most még csak jósolni, de meghatározni nem lehet, s ezeknek ugyancsak nem várt költségvonzata van. Erre az esetre gondolva mindig tanácsos, ha létezik egy alap, amelyből az ilyen jellegű kiadásokat tervezik. [Ez a megjegyzése azt bizonyítja, hogy nem csupán műszaki, hanem gazdasági értelemben is tervezője volt az egész szabályozási elgondolásnak.] 225 Ami ma a Töreki-láp lefolyója és a 70-es főút kereszteződésében, ill. Siófok-Balatonszéplakon a római katolikus kápolna Zichy u. vo- nalában lenne.
