Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
V. A Sárvíz, a Kapos és a Sió szabályozásának első tervei
186 V A SÁRVÍZ, A KAPOS ÉS A SIÓ SZABÁLYOZÁSÁNAK ELSŐ TERVEI A XII. táblázat - amit a VI., VIII. és XI. táblázatok kombinációjával készített - tartalmazza a csatorna- ásás kiadásait. A XII. táblázat három változatban (a Sióra, a Zalára és az egészre vonatkozóan) tüntette fel a három terv szerinti csatomaásási költségeket. Ezt minden bizonnyal azért tette így, hogy a le- csapolási költségek megtérítésében érintett földbirtokosok a szerint dönthessenek, hogy a Zala-csator- nát is magába foglaló, vagy csak a tó vizét lebocsátandó tervet kívánják megvalósítani. A XII. táblázatban tüntette fel a terv változatoknak megfelelően a kiásandó térfogatokat köbölekben, az ásások költségeit köbölenként 50 krajcárral számítva, és a Balaton medréből szárazra kerülő területek alapján az egy holdra eső költségeket. Ezek közül az adatok közül különösen figyelmet érdemelnek az I. terv (1 ölnyi le- bocsátás) és a III. terv (3 öl és 2 lábnyi lebocsátás) szerinti adatok. A tó vizét csak I öllel (~1,9 m-rel) csökkentő leeresztés esetén a Siónál 357 500 köböl (kb. 2 437 000 m3)226 kiásás szükséges, ami 50 krajcárt számítva köbölenként összesen 178 750 rajnai forintba kerül. Ez a tómederből szárazzá váló földterületre elosztva holdanként 15 Rf 59 krajcár hozzájárulási költséget jelent. A III. terv megvalósítása esetén jelentősen nő a kiásandó tömeg és a költség, de a több mint tízszeresen nagyobb szárazra kerülő földterület kevesebb, mint hatodára csökkenti a holdankénti hozzájárulás összegét227. Ugyanezek a Zala csatorna létesítésekor az I. terv esetében 47 250 köböl (322 056 m3), 23 626 Rf, illetve 2 Rf 11 krajcár hozzájárulás holdanként. A III. terv esetén már kisebb mértékben csökken az egységnyi hozzájárulás, mivel a kiásandó csatomatérfo- gat 300000 köböl (kb. 2 045 000 m3), aminek költséges 150000 Rf, a holdankénti hozzájárulás pedig 1 forint 16 krajcár. (A hozzájárulás kiszámításánál ebben az esetben is a tómederből szárazra kerülő területeket vette alapul.) Végül harmadik változatként az első kettő adatainak összeadásából kapott összegeket tüntette fel, miszerint az I. terv esetén a kiásandó föld 404 750 köböl (2758 780 m3), ásásköltség 202 375 Rf. a holdankénti hozzájárulás 17 Rf költséggel, s a költség-hozzájárulás 3 forint 81 krajcárt tesz ki holdanként. A XII. táblázatra való hivatkozás után Krieger azt írta, hogy a munkálatokhoz szükséges pénzalapot tulajdonképpen a földterületek gyarapodásából kiszámított hozzájárulás fogja képezni, amit a XIII. táblázat ismertet. Az összeállításban a birtokok költség-hozzájárulásait nem a földbirtokosok neve. hanem a települések határai szerint tüntette fel, összesen 39 településre vonatkozóan, így a táblázatban az ösz- szegzésekkel együtt 480 számadat szerepel. Megjegyezzük, hogy az összegzések számszerűen nem egyeznek a XII. táblázatban lévőkkel; a kisebb eltérésekre nem találtunk magyarázatot. Krieger úgy vélte, hogy a XIII. táblázatban feltüntetett hozzájárulási kiadások és a várható nyereségek összehasonlításából világosan kiderül, hogy a földbirtokosok befektetett tőkéje (a megelőlegezett költség-hozzájárulások) az I. terv szerint 11 5/17 %, a II. szerint 13 2/15 %, a III. terv szerint 52 18/38 % kamatot hoz. Ennélfogva nemcsak a kiadások és napszámok térülnek vissza, hanem ezenfelül a földesurak vagyona pénzben kifejezve az I. tervnél 693 400, a II. tervnél 1 004 700, a III. tervnél 5424200 rajnai forinttal gyarapodik, s a vízrendezés mindenütt busás hasznot hoz.228 A terv harmadik részében a Kapos, a Sió környéki munkálatok általa javasolt menetét, és a Balaton lecsapolásához szükséges tennivalókat foglalta össze. Mindenekelőtt arra hívta fel a figyelmet, a mocsaraknál lecsapolásánál nagyon fontos a helyes sorrend betartása, ha nem akarják, hogy a költségek és a ráfordított idő elvesszenek. 226 1 köböl = 6,816 m3 227 A táblázatban feltüntetett adatok szerint 687 500 köbölet kell kiásni 343 750 forint költséggel, a szárazra kerülő földterület 129 738 hold, azaz az egy holdra eső hozzájárulás pedig 2 Rf 65 krajcár. 228 Krieger a vagyongyarapodási összegek kiszámításakor egy hold értéket egységesen 40 rajnai forinttal vette számításba, ezért a kiszárítással nyerendő holdak számát szorozta negyvennel, s így kapta a fenti összeget.
