Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
V. A Sárvíz, a Kapos és a Sió szabályozásának első tervei
KRIEGER SÁMUEL 1776. ÉVI TERVE A KAPOS, A SIÓ ÉS A BALATON SZABÁLYOZÁSA... 175 Június 21-én Beleznáról a Mura és a Dráva folyókhoz mentek, a kanizsai víz Murába való befolyását vizsgálták, majd a Kakonya-pusztánál lévő átkelőtől Iharosberényen át Inkére mentek, és ott éjszakáztak. Június 22-én Nagybajom, Korpád vidékén a dombokat, völgyeket járták, a Kapos forráskörnyékét szemlézték. Kaposfőn, Kaposmérőn és Kapos-Ujlakon a vízimalmokat vizsgálták, tekintettel arra, hogy Krieger ezektől kezdve már e mocsaras területek csatornázását javasolta. Este Kaposváron szálltak meg, s június 30-ig itt volt a szállása KRiEGERnek és WALCHERnek, akik 23-án egynapos pihenőt tartottak, majd június 24-25-én Attala-Döbrököz között, június 26-29-én Csibrák és Simontornya között a Kapos szintezését végezték. Ezekkel a szintezésekkel Walcher a Krieger által korábban elvégzett Kapós-felvételének adatait, illetve Krieger Kapos-szabályozási tervének és Kapós-térképének helyességét ellenőrizte.200 Sigray báró királyi biztosként június 23-án megbeszéléseket folytatott az alispánokkal és a megyei föld- birtokosok képviselőivel, 24-25-én főispáni teendőit végezte, illetve 25-26-án a nemesi vármegyegyűlést vezette. Június 27-én a megyegyűlés befejezése után a vármegyei Büssü birtokra ment, s innen kapcsolódott be a Kapos környéki vizsgálatokba, s itt készült fel a tihanyi ülésre. A napló szerint Sigray a Somogy vármegyei alispánnal együtt július 1-én indult el Lengyel-Tóti pusztáról Tihanyba, de a következő három napban még Somogy vármegyében tartózkodott. A naplóban ugyanis az olvasható, hogy „5 July Commissio Regia ad oppidium Tihan appulit”. (Magyarul: Július 5. A királyi biztos vezette küldöttség partra szállt Tihany mezővárosánál.) Krieger és Walcher a Kapos szintezések elvégzése után június 30-án, július 1-én és 2-án a Sió szintezésével foglalkoztak, illetve 2-án a Balaton Fok környéki részét vizsgálták, majd július 3-án a part menti mocsaras területeket szemlélve Lengyeltótiig mentek el. Innen másnap kora reggel indultak, és még az ebédidő előtt Szántódra értek, ahonnan a Balatonon Tihanyba keltek volna át, de a napló szerint a rendkívüli szélvihar okozta hullámzás, s a minimális létbiztonság hiánya miatt Siófokig mentek. Ott Walcher és Krieger urak megbeszélték egymással az időközben elvégzett munkákat és a Sió folyón elvégzett felülvizsgáló szintezések eredményeit. Július 5-én nekik is sikerült átkelni a Balatonon és eljutni Tihanyba. A királyi biztos által összehívott Balaton szabályozási bizottsági ülést az apátság épületében július 6-án tartották meg. Az ülés egy napig tartott. Az ülésről készített jegyzőkönyv Bőhm Ferenc által hitelesített másolatában201 az első bekezdés szövege a következőket tartalmazza: „ 1776. év július hó 6. napján Tihany mezővárosban tekintetes Zala vármegye által támogatva nagytekintetű Alsó- és Felső Surányi Sigray Károly szabad báró úr, ő császári és apostoli királyi felség tanácsosa, a hetes tábla tanácsának tagja, tekintetes Somogy vármegye főispánja elnökletével a Saár, a Sió és a Kapos mocsarai kiszárításának, lecsapolásának, a Balaton tó vízlevezetésének lehetőségét egyaránt kereső Királyi Küldöttség tagjai; nemes Lovászy Jakasics András úr, a Zala vármegyei közgyűlés tagja, Jankovics László Veszprém, Gyulai Gaál Antal Somogy, Kardos János ő császári és apostoli királyi felség tanácsosa, Baranya vármegyei alispánok, hasonlóképpen Farádi Vörös Sándor Fejér és Jeszenczky Sándor Tolna vármegyei alispánok, valamint ítélőbíróként a küldöttségi urak által választott szakértő, Joseph Walcher úr a Duna és a Dráva hajózási igaz200 Az elvégzett ellenőrző szintezések adatai Joseph Walcher szerint Krieger lejtméréseinek helyességét bizonyították. Krieger Kapos szintezési eredményei olyannyira jók voltak, hogy a későbbi, 19. századi Kapós-völgyi vízrendezések során azokat vették alapul. Bencze (1970) dolgozatában erről a következőket írta: „Nagy József, Brechter Ferenc és Hofstetter Tamás mérnökök... három évtizeddel korábban elkészült Krieger-féle lecsapolási tervezet adatait használták fel alapul terveik elkészítésekor... Elfogadták Kriegernek a Kapósra vonatkozó vízszintezési számításait is..." 1816-ban új tervet készítettek Brechter és Török mérnökökkel. A tervezet alapját Bencze szerint (1971) .... ismét c sak a Krieger-féle elképzelés adta. Elfogadták tehát Krieger vízszintezési méréseit, miután az Brechter többszöri ellenőrző próbáját is kiállotta." Krieger Kapos térképének holléte ez ideig ismeretlen, de valószínűleg ő készítette azt a 6 db-ból álló, összesen 45 x 56 cm méretű Kapos térképet, amit a MOL -ban őriznek S. 12. Div. XI. No. 35. számon. A térképre írt szöveg: „Kapos fluvii mappa originális", vagyis a Kapos folyó eredeti térképe, s a térkép rajzolata alapján lehet arra következtetni, hogy a térképet Krieger készítette. A térkép a Kapóst eredetétől Puláig ábrázolja, a készítés dátuma és készítőjének neve nincs rajta feltüntetve. Ugyanezt a térképet kisebbített és egybeszerkesztett formában Bencze Géza (1971) mint Bőhm Ferenc 1778-ban készült szabályozási tervét közölte. 201 A királyi küldöttségi ülésről készített jegyzőkönyv másolata a MOL -ban a F26.P.200.SZ. iratcsomó 7-10. lapjain található „Per Protocolli Commissionalis in oppido Tihany 6-a July 1776. celebrati concursus" címmel. Bőhm hitelesítő aláírása a 10. lap hátoldalán all. oldal bal alsó sarkában van.
