Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
V. A Sárvíz, a Kapos és a Sió szabályozásának első tervei
172 V A SÁRVÍZ, A KAPOS ÉS A SIÓ SZABÁLYOZÁSÁNAK ELSŐ TERVEI Az viszont csaknem teljesen biztos, hogy, az MTA Könyvtár kézirattárában őrzött és szintén a kriegeri terv második fejezetét tartalmazó másolatot olyasvalaki készítette, aki valahol hozzájutott az eredeti Krieger kézirathoz és abból másolta ki azt; a papír minőségéből és formátumából ítélve az 1800-as évek derekán. (Sajnos ezen a másolaton sincsenek a másoló személyére és a másolás időpontjára utaló adatok.) A füzetszemen egybekötött papírlapokra cemzával húzott vonalakra írt a másoló, aki helyenként módosított Krieger latin szövegének írásmódján. Azoknál a szavaknál, amelyeket nem tudott értelmezni vagy jól elolvasni, a szó után kérdőjelet tett. Pl. „nec absce (?)”, vagy „Toxum (?)”, amely utóbbi Krieger kéziratában „Florum”. Az akadémiai könyvtárban a másolatban megtalálhatók az eredeti kézirat VI-XIII. számú táblázatai is. Néhány lapon cemzával írt bejegyzés látható, a másolat szövegétől eltérő kézírással. A másolat címe nem azonos a kriegeri kézirat fejezetcímével.194 A másoló nyilván azért adott más címet a lemásolt fejezetnek, hogy annak tartalmára a cím jobban felhívja a figyelmet. A Tihanyban előterjesztett szabályozási terv kéziratát Krieger 1776. május 10. és június 8. között szerkeszthette meg, de már egy hónappal korábban leírta annak minden lényeges elemét, és adatát abban a jelentésben, amit Sopronból „ Oedenburg die 10 April 1776" dátumozással a bécsi udvari kancelláriához terjesztett elő Sigray báró királyi biztos révén. Krieger jelentésének az udvari kancellárián írt másolatát a MOL -ban azok között az A.39. No.2259. jelzetű iratok között őrzik, melyek Mária Terézia nevezetes rendelkezését is tartalmazza Krieger jelentésére vonatkozóan. A 11 lapból álló iratcsomó második, fekete szegéllyel keretezett lapján a következő szöveg olvasható bécsi kancelláriai németséggel: „Diesen nebenfindigen Bericht des Ingenieur Kriegern theile Ich der Kanzley zum diensamen Gebrauch mit”, (azaz: „Krieger mérnök ezen mellékletként található jelentésének kancelláriai szolgálatifelhasználásával egyetértek.”) A szöveg alatt Mária Terézia saját kezű aláírása látható. Ezt a leiratot az uralkodónő 1776. május 1-én írta alá, május 2-án kiadmányozták a Magyar Kancelláriának, ahonnan egy hét múlva elküldték a Magyar Helytartótanácshoz, mellékelve hozzá Krieger jelentésének másolatát. A helytartótanácsi hivatalban május 10-én iktatták ezeket az iratokat ami azt jelenti, hogy mindössze harminc nap telt el Krieger jelentésének megírása és a Helytartótanácsnál történt iktatása között. Ez idő alatt foglalkozott vele a bécsi udvari kancellária, a Magyar Kancellária és személyesen maga Mária Terézia. Mindez arra utal, hogy a Sárvíz-Sió-Kapos-Balaton-szabályozás kérdését fontos ügyként kezelték. Mária Terézia leiratának fényképét korábban Bendefy (1973) és Hrenkó (1977) közölte195 Krieger tervezetével foglalkozó dolgozatokban. Bendefy (1973) által a kép alá írt szöveg megtévesztő, mivel KRlEGERt nem kellett visszarendelni a Balatonhoz, mert 1776-ban már harmadik éve ott munkálkodott. Bendefy (1973) dolgozatában196 pontatlanul idézte és fordította a Mária Terézia által aláírt rendelkezést. Az uralkodónő ugyanis nem egyszerűen célszerű felhasználás végett adta át Krieger jelentését a kancelláriának, hanem egyetértett annak szolgálati felhasználásával, ami a jelentésben foglaltak határozott jóváhagyását jelentette. Ez az „egyetértés” a továbbiakban a szabályozásra vonatkozó kriegeri elgondolá194 Az akadémiai könyvtárban lévő másolat címe: „Descriptio Fluvii Sió et Lacus Balaton, una cum Tabellis profunditatis et Latitudinis, ac Longitudinis et calculis emolumentorium et derivatione et exsiccatione promanentium Praesentia commissioni regia ”. Ettől némileg eltérő szövegű címet közölt Cholnoky (1918) 299. p., aki az utolsó három szó helyett a következőket írta: „Praesentata Commissioni Regio per Regium in negotio hoc operantem geometram 195 Bendefy (1973) által közölt kép alá írt szöveg: „l.ábra. Mária Terézia 1776. május 2-án Kriegen visszarendeli a Balatonhoz.” Hrenkó P. (1977) által közölt kép alatti szöveg: „2. ábra. Mária Terézia eredeti aláírása, amellyel Krieger mérnök szabályozási tervezetét célszerű hasznosításra átadja a Kancelláriának.” 196 Bendefy (1973): „A Balaton lecsapolásának menetrendjét Krieger dolgozta ki. Ezt a tervet - a legkiválóbb szakértők írásbeli véleményének tanulmányozása után - a Magyar Kancelláriához intézett, 1776. május 1-én kelt alábbi leiratával maga a császárnő hagyta jóvá. »2259/1776 -Exm(issa). Den nebenseidigen Bericht des Ingenieur Krieger theile Ich der Kanzley zum dienstsamen Gebrauch mit. Maria Theresia.« Magyarul: »Az ide mellékelt jelentést, melyet Krieger mérnök készített, célszerű felhasználás végett átadom a kancelláriának. Mária Terézia.«
