Virág Árpád: A Sió és a Balaton közös története. 1055–2005 (KÖZDOK Kft., Budapest, 2005)
V. A Sárvíz, a Kapos és a Sió szabályozásának első tervei
KRIEGER SÁMUEL 1776. ÉVI TERVE A KAPOS, A SIÓ ÉS A BALATON SZABÁLYOZÁSA... 173 sokkal kapcsolatban kizárta az esetleges eltérő elképzelések határozott felvetését. Krieger Mária Terézia jóváhagyó soraihoz mellékelt jelentése a bécsi udvari kancellárián készített másolat, amelyre a másoló írta a „Sámuel Krieger Ingenieur mp” aláírást is.197 Az eredeti Krieger jelentés bizonyára a bécsi udvari kancellárián maradt, és valószínűleg annak levéltárában lehet ma is. A jelentésben a szabályozási elgondolás, illetve terv kivitelezhetőségét megindokoló érvek között Krieger arra hivatkozik, hogy Joseph Walcher szintezési adatai a Sárvíz hajózhatóságát Duna és Simontomya között megbízhatóan bizonyítják, s ez azt mutatja, hogy tájékozott volt a szabályozást érintő területek korábbi felméréseit illetően. Az, hogy az uralkodónő jóváhagyó egyetértése nem tette lehetővé az esetleges eltérő elképzelések felvetéseit, nem jelentette azt, hogy Krieger szintezési adatait a Helytartótanács ne ellenőriztesse, amelyet Sigray mint királyi biztos, szintén szükségesnek tartott. Krieger szintezéseinek ellenőrző méréseire - amit Walcher, a Duna és a Dráva hajózási igazgatója KRiEGERrel együtt 1776. június 24. és július 2. között végzett el - a királyi biztos helyszíni bejárása során került sor. A bejárásról készített napló a MOL -ban az A. 39. No. 4455 számon őrzött iratok között található. A latin nyelvű úti beszámoló (napló) számos érdekes információt tartalmaz. A napló címe198 szerint a Sió és a Kapos folyóknál, a Balatonnál tett bejárás (utazás) során Krieger Sámuel geometra folyók környékén végzett szintezési és térképezési munkáinak végső felülvizsgálatával foglalkozik. Ezen kívül utal azokra az intézkedésekre, amellyel a királyi biztos a Sárvíz-szabályozással kapcsolatban Tolna vármegye és Bőhm Ferenc közötti nézeteltéréseket kívánta tisztázni, ill. amelyekkel a megegyezést próbálta elősegíteni. A napló mindjárt az elején rögzíti; nevezett Krieger Sámuel geometra a királyi biztos által kitűzött időpontban, 1776. június 8-án a biztos Kőszeg szabad királyi városban lévő hivatalában megjelent. (Krieger nyilván magával vitte a szintezésekhez és a térképezéshez szükséges műszereket, író- és rajzeszközöket és vele mehetett az „íródeákja” is, de ezeket nem említi a napló). A következő három napon Krieger Kőszegen, Sigray bárónál tartózA Balaton-szabályozási Bizottság ülésének (1776. július 6.) helyet adó tihanyi apátság épülete a 19. sz. végén 197 Krieger jelentésének másolatát a MOL -ban az A.39. No. 2259. sz. iratcsomó 4-8. lapjai tartalmazzák. Az iratcsomó, mely 11 lapból áll, olyan információkat is tartalmaz, amelyek Krieger 1776. július 6-án Tihanyban a királyi bizottság elé terjesztett szabályozási tervében nem szerepelnek. A Kapósra, a Sióra és a Balatonra vonatkozó első, a valóságnak megfelelő adatok és leírások ebben a Krieger által készített jelentésben találhatók. Megjegyzendő, hogy a másolatot a kancelláriai írnok olyan cirkalmazott gót betűkkel írta, hogy emiatt a német nyelvű szöveg nehezen olvasható. Néhány helyen a másoló nyilvánvaló hibát is elkövetett; így pl. a Balaton hosszúságát 9 német mérföld helyett, „9 Geometrische meilen”-t, azaz 9 mértani mérföldet írt. 198 Az A.39. No.4455. sz. iratcsomóban lévő írás címe.’ „Diarium. In intiere versus Fluvius Sin et Kappos, Lacumq. Balaton sive revisionis peractae Geometram Sámuelem Krieger circa memoratus Fluvios Libellationis et Mappationis, non secus et instatuendae in partibus etiam Sárvizio adsitis operationum, enentarumq. inter Collum Tolnensem et Operantem Geometram Franciscum Bőhm dissessionum investigationis lussu Sacme Caeo Regiae et A. Majestatis Susceplo Connotatum". A naplót „Stephanus Késmárky Actuarius”, azaz Késmárky István jegyző készítette.
