Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)

III. A BALATON TERKEPEZÉSE ES SZABÁLYOZÁSA - A Balaton térképezése és szabályozása 1863-1995 között

Bendefy L. (1969) nemcsak Mikoviny művének tartotta a térképet, hanem a térkép alapján Mikovinynek tulajdonította a Balaton kiszárításának és a tófenék legmélyebb vonala mentén kialakítandó, hajózásra alkalmas csatorna gondolatának felvetését is. A következőket írta erről:

"A műszaki történet úgy tartja nyilván, hogy ez a terv Beszédes József ötletéből született, aki Kolozsvártól Grácig hajózható ""országos nagy csatorna"" tervét vázolta fel 1839-ben. Ez a terv azonban korábbi, mert már Mikoviny 1730-1735 között készült Balaton térképén is szerepel. Ebből következően a Balaton lecsapo- lásának terve már az 1730-as évek legelején, sőt talán már az 1720-as években felvetődhetett. Mikoviny tervének lényege pontosan az volt, melyet később Beszédes foglalt írásba. Azonban ez a terv térképeken, rajzilag több ízben is megjelent.

Első ízben Mikoviny 1730-as években készült térképén, majd Krieger Sámuel 1763. évi nagyszabású Balaton térképén találkozunk vele. A terv eredeti szerzőjére Krieger nem utalt, de ezt abban a korban nem is tartották lényegesnek."

Bendefy L. fenti állításait megismételte akkor, amikor a lecsapolás mérnöki munkálatainak kezdetéről fejtette ki gondolatait. Többek között az alábbiakat állította:

"Böhm Ferenc, az Eszterháty uradalom hydraulája jött rá elsőnek arra, hogy a Balaton- lecsapolásához mindaddig nem lehet eredményesen hozzákezdeni, amíg a Sió és a Sárxóz szabályozása nem történt meg.... 1771-ben a helytartótanács elrendelte... a Sárvíz és mellékágának térképezését. A munkát Böhm Ferencre bíz- téik...Bőhmnek már rendelkezésére állott Krieger Sámuel nagy Balaton-térképe. Ez a felvétel és lecsapolási terv feltehetően 1763 és 1765 között készült. A térkép egyik legkorábbi, de nem a legelső Balaton lecsapolási tervünk...korban megelőzi Mikoviny Sámuel terve, amely szóról szóra, vonásról vonásra egyezik Krieger kb. 35 évvel későbbi tervével. Mikoviny hagyatékában ugyan ezideig nem találtunk olyan adalékot, amely arra utalna, hogy ő is olyan mértékben óhajtotta volna lecsapolni a tavat, amint ezt Kriegerről tudjuk, de mégis bizonyosak lehetünk abban, hogy a terv Mikovinytől ered. Ugyanis, ha ez utóbbi nem óhajtotta volna ugyanolyan mértékben lecsapolni a Balatont, mint utódjáról tudjuk, miért rajzolta volna bele a tómedencébe ugyanazokat a hajózócsatornákat, amelyeket Krieger térképein is megtalálunk."

Bendefy Lászlónak az az állítása, hogy a Balaton lecsapolásának terve Mikovinytől ered teljesen megalapozatlan. Ö ugyanis nem készített ilyen tervet - a levéltárakból legalábbis eddig nem ismeretes - és ezért nem egyezhetett meg szóról szóra, vonásról vonásra Krieger eredetiben fennmaradt tervével. A térképre való hivatkozás pedig abszurd dolog. A Mikovinynek tulajdonított és bizonytalan időben készült térkép nem hasonlítható össze Krieger 1766-os évszámot viselő térképével, amelyen - amint az később ismertetni fogjuk - nagyon pontosan lettek felrajzolva a Zala hajózható csatorna és a déli parton befolyó vizeket összegyűjtő második csatorna vonalai. Az előbbi térképen viszont csak egy a vármegyék határát jelző vonal látható a Balatonban. Ezeknek az állításoknak a képtelenségére valószínűleg később Bendefy L. maga is rájött, mert a Kieger Sámuel élettörténetét és

393