Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)

I. A BALATON VÍZGYŰJTŐJE ES PARTMENTI ÖVEZETE - A Balaton partmenti övezetének földtani, földrajzi, és vízrajzi sajátosságai

furcsa kőzet...benne, mintha a krémben gyümölcstöredékek ülnének, úgy vöröslenek benne májszínű tűzkőcsomók. A legtöbb mogyoró, vagy diónagyságú, de vannak ökölnyi, sőt fejnagyságú csomók is. Ha lepattintunk egy darabot a tűzkőből, látjuk, hogy az üvegnél is keményebb, tűzcsiholásra valóban alkalmas kő . ez a sok tűzkő ezt a mészkövet rendkívül ellenállóvá teszi! Ez a mészkő nem pusztul olyan könnyen, mint az idevaló, többi kőzet...ezeken fog legkevésbé az idő vasfoga. A Riviéra fölött kiemelkedő Tamás-hegy, Péter-hegy, Csákány-hegy stb. tetején végig vonul ez a tűzköves mészkő, emiatt ezek a hegyek magasabbak, mint a Veszprémi-fennsík átlagos magassága. Ez pedig nagy előnye a Riviérának, mert így sokkal szebb, aztán meg a lejtő sokkal meredekebb, tehát szőlőművelésre sokkal alkalmasabb.

A középső-triász fölött következik a felső-triász... Ez a legérdekesebb rétegekből áll. Alul van a fehér, úgynevezett füredi-mész. Ez közvetlenül a tűzköves mészkőre települt... A Tamás-hegy tetején ez a fehér mészkő nagy területen fedetlenül látható s a víz öblítése rajta úgynevezett karr formákat hozott létre... A füredi mész fölött igen vastag rétegsorozat következik. Ez a nevezetes felső-triász már- ga... Vékony lapos, sárgásszínű, könnyen pusztuló kőzet... Egyébként nem kellemes kőzet, mert gyorsan pusztul, finom por és ragadós, vendégmarasztaló, szotyogós sár lesz belőle... A márgarétegek közt vannak kemény mészkőrétegek is. Ezek sokkal jobban ellenállnak a lepusztulásnak, mint a márgarétegek. Ezért igen különös térszíni formák keletkeznek, rendkívül jellemzőek Balatonfiired és Pécsely vidékére... A márgarétegekre rátelepült a felső-triász korszak legjellemzőbb kőzete, a fődolomit. Azért nevezzük így, mert a közép-triász rétegek közt is van egy, nem nagy vastagságú...dolomit réteg, meg a márgák közt is vannak dolomit rétegek, de a felső-triász fődolomitja óriási vastagságú s rendkívül nagy területet borít be. A dolomit a természet pusztító erőivel szemben egészen különös módon viselkedik... ugyanis az a tulajdonsága, hogy nem málik el, hanem csak elaprózódik...elporlik, dolomitpor, úgynevezett murva... lesz belőle, Ha nagyítóval megnézzük a murvát, azonnal feltűnik, hogy minden szemecskéje éles, szögletes kis töredék, mindegyik, legkisebb szem is ép dolomit... legkeményebb rétegei is olyanok, hogy nem lehet nagy darabokban fejteni, mert mindjárt összetörik mogyorónyi vagy diónyi, de élesen szögletes darabokra. Ezért lesz belőle a legolcsóbb útburkoló kőzúzalék... A dolomitzúzalékkal burkolt utak mindig vakító fehérek...a Balaton vidéki...dolomit-makadam rettenetesen poros. A dolomit elporlik s lesz belőle az a mindent betakaró kőliszt, ami annyira jellemzi a dunántúli régi országutakat. ..A dolomit fölött még a triász-korszakban lerakodott mészkőrétegek feküsznek...Balaton vidékén csak kevés helyen, alárendelten fordul elő..."

Mivel a triász korszak után következő jura- és kréta-korszakból a Balaton partmenti övezetében nem találhatók geológiai képződmények (Sümeg krétakori mészkőből álló várhegye kívül esik ezen az övezeten), egy erre való rövid utalás után a geológiai újkorból származó ún. szarmata lerakódásokat ismertette:

"Ebben a korban durva, goromba felületű, nem nagyon tömör mészkő rakódott le s temérdek apró csiga van benne. Ez a mészkő takarja a Riviérát Akaiitól egészen Zánkáig, sőt Akaiitól keletre is egy darabon. Csúnya, terméketlen, használhatatlan területek ezek, a Riviéra legkopárabb részei... nem támad rajta termőtalaj és

82