Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)
I. A BALATON VÍZGYŰJTŐJE ES PARTMENTI ÖVEZETE - A Balaton partmenti övezetének földtani, földrajzi, és vízrajzi sajátosságai
detűek. Ezek anyaga csupán tufa és a tetejükről az északi part tufakúpjaihoz (Tihany és Szigliget) hasonlóan hiányzik a lávakőzet. Azok a vulkáni eredetű hegyek és kúpok, amelyeket bazaltláva fedett be, a földtörténeti jelentkorban (kvarter időszakban) elkerülték a lepusztulást a pleisztocénben végbement denudációs folyamatok során. Ezt száz évvel ezelőtt Lóczy felismerte és ezért ezeket a bazalthegyeket "tanúhegyek"-nek nevezte. A pleisztocénben majd a holocénben lezajlott geológiai folyamatokat a Balaton kialakulásával és vízgyűjtőjének vízföldtanával foglalkozó fejezetrészekben részletesen ismertettük, utalva a partmenti övezete földtani sajátosságaira is. A Balaton partmenti övezetének geológiai sajátosságait egészen eredeti módon és gyakorlati szempontokat figyelembe véve ismertette Cholnoky (1938) a "Balaton" c. könyvében. A lényeget tekintve ugyanazt írta le, mint amit az előzőekben ismertettünk. Mégis, hatvan évvel ezelőtt olyan dolgokra hívta fel a figyelmet, amelyeken napjainkban is érdemes elgondolkodni, ezért idézünk belőlük: "...a permi vörös homokkő ismeretes a Balaton egész északi partján. Nemcsak Vörösberényben és Almádiban, hanem úgyszólván az egész északi parton végig. A vasútról is látni, hogy Alsóörsnél. Lovasnál, Paloznaknál, Csopak alatt, sőt az arácsi állomás előtt is vörös a föld, vörösek a dűlőutak. Füreden a fövenyfiirdőbe levezető út is vörös, ott is a part közelében mindenütt a vörös homokkövet látni. Zánkától nyugatra, Szepezd és Révfölöp táján aztán megint az egész hegy vörös homokkőből van. Szép, mély, meleg vörösszínű ez a kő, igen szépek a belőle épített falak, kerítéspillérek, burkolatok... Érdekes, hogy a földi szeder (Rubus) bokrai a vörös homokkövön óriási nagyok, de a többi kőzeten alig alig látható egy-egy csenevész példány... A triász-korszakban ezt az egész vidéket tenger borította s ebben a tengerben igen különböző anyagú rétegek rakódtak le. Szinte csodálatosan változnak a rétegek, amint egymás fölé települnek...Eleinte homokos, anyagos kőzet rakódik le, aztán a mészkő mindenféle változata, majd márga aztán dolomit és végül ismét mészkő. A geológusnak valódi gyönyörűsége Balatonfürednél a tópartról a Tamáshegyen, vagy a füredi hegyeken át felenni a Veszprémi-fennsíkra, mert a triászkori rétegeknek olyan gyönyörű sorozatán mehet végig, mint talán sehol máshol a világon... A triászkorszak elején homokos, agyagos, meszes rétegek rakódtak le... Alsóörstől egészen Aszófőig ezek vannak helyenkint túlnyomóan a felszínen, különösen Füred és Aszófő között. Sokkal rosszabb földje van ennek a kőzetnek, mint a vörös homokkőnek s nem is terem rajtuk valami jó bor." Ezután a közép-triászban képződött kőzeteket a következőképpen jellemzi Cholnoky. "Ennek vannak a legváltozatosabb rétegei. Alul vékony réteg dolomit, effölött van a kagylómésznek nevezett, kövületekben igen gazdag réteg, fölötte a vulkáni tufával kevert tűzköves mészkő, effölött aztán igen kemény, vastagpados, de ösz- szesen talán 10 méter, tehát nem nagyon vastag tűzköves mészkő következik s ezzel elértük a középtriász legfelső rétegét... Ezen teremnek a kitűnő csopaki borok, meg Arács legjobb borai... A legfelső réteg, a kemény tűzköves mészkő igen 81
