Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)

I. A BALATON VÍZGYŰJTŐJE ES PARTMENTI ÖVEZETE - A Balaton partmenti övezetének földtani, földrajzi, és vízrajzi sajátosságai

válásuk során magukba zárták az őstengeri állatok maradványait. Az alsó triász üledékeiből keletkezett kőzetek a Balaton északi partjának teljes hosszában megtalálhatók a permi homokkő felett. Az ún. Balatoni-Riviéra nagyrészt ezeken alakult ki. A triász középső szakaszában főleg mészkő és dolomit keletkezett. Ezek a karbonátos kőzetek a Balaton északi parti övezetében, Balatonfüred, Balatonszőlős, Tótvázsony, Pécsely, Nagyvázsony környékén a felszínen vagy felszínközeiben fordulnak elő. A külső hatásoknak jobban ellenálló keményebb mészkő és dolomit a hegyes-völgyes tájék, a márgarétegekkel együtt pedig a "Veszprémi-fensík" és a lankás partmenti zóna kialakulásában játszottak tájalakító szerepet. (A balatonfüredi Tamás-hegyen, a csopaki Péter-hegyen már messziről szembetűnnek a fehér mészkő sziklák) A mészkőrétegekben nagy tömegben található mészalga- maradványok kövületei azt bizonyitják, hogy a mészkő meleg, kalciumkarbonátban gazdag vizből vált ki. Helyenként szinte teljes egészében ezekből a maradványokból áll a kőzet.

A triász időszak közepe táján az üledékképződést a kéregmozgások, tengerrengések és víz alatti vulkánkitörések zavarták meg; váltakozóan megismétlődve vagy egymást váltva. Emiatt gyakori rétegváltozást mutató üledéksorok keletkeztek: a vulkáni anyagot a vízmozgás elsodorta és részben feloldotta, s ennek következtében helyenként vulkáni tufával kevert mésziszap, másutt kovás lencsékkel tarkított mészkő (tűzköves mészkő), esetenként kovapala jött létre. A katasztrófák során hirtelen elpusztult növény- és állatvilág szerves anyagának felhalmozódásából eredően bitumenes és magas foszfortartalmú kőzetek alakultak ki.

A triász időszak felső harmadában az ősi tenger területén két jellegzetes képződmény rakódott le: az ún. "veszprémi márga" sorozata és a nagy kiterjedésű "Veszprémi-fensík"-ot kitöltő "fodolomit"-összlet. A márgasorozat változó vastagságú, helyenként a mélyfúrások tanúsága szerint 2-3000 m-t is elér, másutt általában ennél jóval vékonyabb. A sárgás, szürkés, vékony réteges márgából igen sok kövületet gyűjtöttek az elmúlt száz év során.

A "fodolomit"-összlet a Balaton északi-partmenti övezetének a legnagyobb felszíni elterjedésű földtörténeti középkori képződménye. Vastagsága is jelentős, van ahol az 1000 m-t is eléri. A tóparthoz legközelebb eső előfordulása Balatonfured felett a Siske-forrás közelében található. Innen délnyugat felé a tóparttól távolabb helyezkedik el, de a dolomitkibúvások láncolata Balatonedericstől, Balatongyörök, Vonyarcvashegy, Gyenesdiás, Keszthely, Hévíz vonalon egészen Egregyig követhető. Ennek a dolomitnak jellegzetessége a fehér, szürkésfehér, halványsárga szín és kristályos-szemcsés kőzetanyagának széttöredezése cukorsze- rűen csillogó szögletes részekre.

A legfiatalabb földtörténeti középkori képződmény a Balaton-kömyéken ismét mészkő, ez azonban csak a Keszthelyi-hegységben fordul elő. Ez fehér színű, néha apró ikraszerű apró szemcsékből álló kőzet, amiben nagy termetű kagyló maradványokon kívül csiga kövületek is találhatók.

79