Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)

I. A BALATON VÍZGYŰJTŐJE ES PARTMENTI ÖVEZETE - A Balaton partmenti övezetének földtani, földrajzi, és vízrajzi sajátosságai

A közvetlen tóparti vízgyűjtő vízfolyásai.

Csóka-kő-patak. Rezi község szélén eredő kis vízfolyás, mely Cserszegtomaj és Keszthely belterületén folyik keresztül és Fenékpusztától északra torkollik a Balatonba. Vízhozama sokéves átlagban 0,08 nv’/s volt addig, amíg a keszthelyi szennyvíztisztító telepről elfolyó víznek is a befogadója volt. 1977-től kezdve főleg a belterületi csapadékvizeket szállítja a tóba. Korábban nagyon szennyezett vízfolyásnak minősült, s többek között emiatt a torkolata elé egy 7 hektáros ülepítő tározót létesítettek.

A közvetlen tóparti vízgyűjtő területen állandó jellegű vízfolyás csak a Keszthely és Vonyarcvashegy területén átfolyó négy árok, illetve patak, de ezek vízhozama igen csekély, ismertetésük ezért nem indokolt.

A Balaton partmenti övezetének földtani, földrajzi és vízrajzi sajátosságai

Az első fejezetrészekben a Balaton-vízgyűjtő egészének összefüggésében ismertettük a terület természetföldrajzi jellemzőit, vízföldtani és vízrajzi viszonyait. Vannak azonban a Balaton partmenti övezetének - a tóparttal párhuzamosan húzódó 5-15 km-es sávban - olyan sajátosságai, amelyek külön figyelmet érdemelnek. Ezeket Majoros György és Szabó Imre (1974), valamint Pálfy József (1981) által, a Balaton-kömyék földtani képződményeiről közöltek alapján a következőkben foglaljuk össze:

A Balaton-kömyék földtörténeti ókori (paleozoos) kőzetréteg összleteit egyrészt a földkéregmozgások során erős, egyirányú nyomás hatására átalakult, pa- lássá-lemezessé, átkristályosodottá vált kőzetek, mint pl. az agyagpala és a fillit, másrészt átalakulást nem mutató üledékes lerakódások, mint pl. konglomerátum, homokkő alkotják. Ezekhez tűzhányókitörésekből származó lávakőzetek és tufarétegek is kapcsolódnak.

Fillitösszlet a felszínen csak egy helyen, a Balatonfókajár melletti Somlyó- hegyen található. Mélybe süllyedt, fiatalabb kőzetrétegekkel fedett helyzetben azonban a Balaton medre alatt másutt is megvan, amit a délkeleti part mentén mélyített kutatófúrások bizonyítottak, de szép példányai gyűjthetők a balatonboglári, különösen pedig a szigligeti bazalttufából. Egykor ugyanis a nagyerejű tűzhányókitörések a mélységben lévő kristályos kőzetekből sokszor ökölnagyságnál is nagyobb darabokat röpítettek a levegőbe, s ezek a vulkáni tufába visszahullva, bezáródva fennmaradtak. A fillitösszlet kőzetei közt ntkábban a keményebb világosszürke kvarcfillit (Balatonfókajár, Somlyó-hegy) vagy mészfillit és márvány (Szigliget) is található. A Somlyó-hegy kőbányájából gyűjtött fillit valószínűen a legidősebb, legjobban átknstályosodott képződmény. Korát meghatározták és 472 millió (*-50 millió) évesnek bizonyult, illetve az átalakulása abban az időben történhetett. A fillitösszlet a Balaton medre alatt húzódó, a ko77