Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)

VII. A BALATONI HALÁSZAT, HORGÁSZAT ÉS HALGAZDALKODAS - Tömeges halpusztulások a Balatonban

csak július 25-től vannak feljegyzett adatok és az oszló dögök mérlegelése nem történhetett pontosan, a veszteséget egészen pontosan nem lehet megállapítani. Az elhullott angolnák tömegét a mérlegelési adatokból egyesek 310-350 tonnára becsülték, ami reálisnak tűnik a mások által becsült 400 tonnával szemben. A rendelkezésre álló dokumentumok, korabeli feljegyzéseink és az előzó angolnapusztulások során szerzett tapasztalatok alapján véleményünk szerint az elpusztult angolnák összes tömege 370 tonnára becsülhető. Ez a mennyiség több mint az 1987-ben kifogott, (addigi éves fogási rekordnak számító) angolnatömeg! (Lásd...sz. táblázat)

Azt, hogy mi okozta ezt a példátlanul óriási mértékű angolnapusztulást, egyértelmű határozottsággal még ma sem lehet megmondani annak ellenére, hogy nagyon sok vizsgálati adat és szakvélemény vált ismertté. Jól tükrözik ezt a problémát azok a szakcikkek, amelyek a Halászat c. folyóirat 1992. évi első számában megjelentek az angolnapusztulással kapcsolatban. A folyóirat szerkesztősége lehetőséget biztosított minden vizsgálatot végző intézménynek és szakértőnek, hogy álláspontját - lektorálás nélkül - kifejthesse, azért, hogy a pusztulás okával kapcsolatban sok vonatkozásban ellentmondó vélemények, megállapítások a nyilvánosság előtt szembesüljenek egymással. A cikkeket elismert kutatók írták, akik az angolna biológiai, élettani, halászati-tenyésztések állategészségügyi vizsgálatával hosz- szabb idő óta foglalkoztak. Ahhoz, hogy a Balatonba telepített angolnák napjainkig tartó időszakonkénti és 1991 -tői szinte rendszeressé vált tömeges pusztulásáról véleményt alkothassunk, - egyebek mellett - szükség van e cikkekben foglalt megállapítások, vélemények rövid ismertetésére.

Pénzes Bethen "Az angolnák tömeges elhullásának oka - különös tekintettel a nemzetközi irodalomra" c. cikkében bevezetésként arra hivatkozott, hogy 1985- ben és 1991-ben augusztusban akkor szűnt meg az angolnák pusztulása, amikor a víz hőmérséklete 20 °C alá hűlt le tartósan. Bel- és külföldi irodalomra hivatkozva úgy vélte, hogy az angolnák azért pusztultak ei tömegesen, mert egy baktériumfaj, az Aeromonas punctata, amely úgyszólván minden egészséges angolna bélcsatornájában nem kórokozó (lappangó) formában jelen van, bizonyos környezeti körülmények - 19-22 °C vízhőmérséklet, növényi tápanyagokkal terhelt eutróf, hipertróf víz - komplex hatására kórokozóvá válhat. Ha ezekhez a tényezőkhöz még valami stresszhatás is járul (és ez lehet egy újabb kórokozó is), akkor az angolnavész kitöréséhez az adottságok rendelkezése állnak. Amennyiben a felsorolt adottságok közül egy megszűnik (pl. csökken a vízhőmérséklet, tiszta vízbe kerül a hal stb.) akkor megáll az elhullás. Továbbiakban saját vizsgálataik alapján a következőket írta:

"Az 1991 júliusában és augusztusában a Balatonnál észlelt tömeges angolnapusztulással kapcsolatban az alábbiakat sikerült megállapítani: a/ Kizárólag angolnák pusztultak, más fajok károsodását sehol nem lehetett tapasztalni, b/ A vizsgálatba vont angolnáknál sikerült kimutatni az Aeromonas punctata baktérium jelenlétét, c/ A jelzett időszakban a vízhőmérséklet 20-28 °C volt. d/ Amíg a keleti medencében mindössze 8,1 millió i/liter algasejtet találtunk, addig a nyugati medencé722