Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)
VII. A BALATONI HALÁSZAT, HORGÁSZAT ÉS HALGAZDALKODAS - Tömeges halpusztulások a Balatonban
ben, az eutróf-hipertróf vízben 81 millió i/liter algasejt - vagyis tízszer több volt jelen, e/ 1990. szeptember 11-én, ... az angolnák úszóhólyagjában találtak egy olyan fonálférget (Anguillicola crassus), mely korábban teljesen ismeretlen volt a Balatonban élő halaknál... Az új fonálféreg bizonyosan nagy mértékben hozzájárult az angolnák károsodásához, tömeges elhullásához, f/ Mérgezésre utaló tüneteket, kimutatható szermaradványokat a pusztulás térségéből összegyűjtött angolnákból nem sikerült kimutatnunk (vizsgálataink a szúnyogirtásnál felhasznált K-Othrin hatóanyagára a deltametrinre összpontosultak)." Csaba György és Láng Mária "Az 1991. évi balatoni angolnapusztulás okának vizsgálata" c. cikkükben tudományos dolgozatszerűen részletesen ismertették vizsgálataik körülményeit és eredményeit. Dolgozatukban közölt főbb adatok és megállapítások a következők: a több hétig tartó angolnaelhullás egész ideje alatt friss hullát vagy agonizáló, betegség tüneteit mutató angolnákat senki sem talált. Ezért a vizsgálathoz elektromos halászattal július 17 és augusztus 27 közötti időben a Balaton nyugati medencéjéből hat alkalommal, július 29-én a keleti medencéből egy alkalommal fogtak számukra angolnákat. Összesen 136 angolna helyszíni és laboratóriumi vizsgálatát végezték el, elsősorban az Anguillicola crassus fertőzöttség megállapítása céljából. 10 angolna kopoltyú- máj- és izomszövetének klórozott szénhidrogénszármazék és nehézfém tartalmát is analizálták. A vizsgált angolnák többsége külső elváltozást nem mutatott. A nyugati medence angolnáinak kórbonctani vizsgálata során az úszóhólyagban lévő féreg és az úszóhólyag elváltozásai domináltak. A féreggel fertőzött angolnák aránya július 17-én 80 % volt, s ez a következő mintákban csökkent és augusztus 14-15-én 30 %-ot tett ki. Az elváltozott úszóhólyagú angolnák aránya ezzel ellentétesen változott, a későbbi időpontokban fogott halakban 100 %-ra nőtt. Az első vizsgálatok idején a nyugati medencéből származó angolnák úszóhólyagjában 30-40, a Tihany térségében fogottakéban pedig átlagosan 4 Acrassus féreg volt, és ezekben az úszóhólyagok fala károsodást egyáltalán nem mutatott. A kórszövettani vizsgálatok során megtalálták az A crassus vándorló lárvái által okozott elváltozásokat. Elektronmikroszkópos preparátumok esetén vírusokat és baktériumokat nem figyeltek meg. Az állatok emésztőcsatornája üres, az epehójagjuk feszülésig telt volt, ami a táplálkozás beszüntetését bizonyította. A tihanyi térségből származó angolnák emésztőtraktusában jól emésztett természetes táplálék volt, a bakteriológiai vizsgálatok során 14 alkalommal tenyésztettek ki Aeromonas hydrophila-punctata csoportba tartozó baktériumokat. A toxikológiai vizsgálat során klórozott szénhidrogéneket a DDT-t, DDE-t, DDD-t és gamma-HCH-t - az analízisek nem mutattak ki. A nehézfémek friss szövetekből kimutatott mennyiségei alacsonyak voltak. A vizsgálatok adataiból és a boncolások során tapasztaltakból számos figyelemreméltó következtetést vontak le, s az alábbiakat állapították meg: "Az úszóhólyagban és egyes példányok belének falában is talált súlyos elváltozások az A crassus fonálféreg kártételét bizonyítják. A Balaton nyugati medencéjének angolnáiban kezdetben talált 30-40 féreg (hal többszöröse az Európa tavaiban előforduló átlagos féregszámnak. Vizsgálataink eredménye alapján a júliusaugusztus hónapban lezajlott angolnapusztulást az Acrassus féreg... nagymértékű elszaporodása és az ennek következtében legyengült halakban másodlagosan 723
