Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)
I. A BALATON VÍZGYŰJTŐJE ES PARTMENTI ÖVEZETE - A Balatonba torkolló vízfolyások
Zalát mint folyót Balatonhídvég és Fenékpuszta között. Ezért ez még nem jelentett jelentős vízrajzi változást. A vízrajzi viszonyok igen jelentős változása akkor kezdődött el, amikor a Kis-Balaton Védőrendszer 0. sz. tározójának (másnéven a Fenéki-tónak) a területét kezdték el elárasztani 1992-ben. Ez a tározó-tó teljes feltöltésekor 51 km2-t borit el vízzel és belső terelőtöltéseivel teljesen új áramlási (lefolyási) viszonyokat teremt a déli öblözeti részen. A két tározó-tó az északi öblözeti rész egy hányadának kivételével csaknem ugyanazt a területet foglalja el, mint amit a szabályozás(ok) előtt a Zala, illetve a Balaton vize árasztott el. A Kis-Balaton Védőrendszer létesítése a következő változásokat idézte elő: a Zala mint vízfolyás 16,8 km-rel rövidült, vízgyűjtőterülete 1.022 knr-rel kisebbedet! és nem a Balatonba, hanem a Hidvégi-tóba torkollik. Egyidejűleg különálló vízrajzi egységként létrejött a Kis-Balaton Védőrendszer vízgyűjtője. (Célszerű lenne ezeket a változásokat a vízrajzi nyilvántartásban is pontosan rögzíteni.) A Zala részvízgyűjtőt a továbbiakban már ezeknek a változásoknak a figyelembevételével ismertetjük. A fenti tározók létesítése előtt a Zalába a jobbparton 76, a bal parton 40, többségében kisebb mellékvízfolyás torkollott. Számuk a tározók létrehozásával jobbparton kilenccel, a bal parton kettővel csökkent, mivel azok már a tározókba folynak be. A Zala jelentős jobbparti mellékvízfolyásai, a Felső-Válicka, a Szévíz és a Foglár-csatorna, melyek a meridionális völgyek vizeit északi irányban vezetik a folyóba, Zalaegerszeg és Zalabér között torkollanak a Zalába. Ugyanezen a szakaszon a bal parton van a Sárvíz torkolata, amely szintén jelentős vízfolyás, mivel a Vema-patakkal együtt a Kemeneshát vizeit gyűjti össze és vezeti le a Zalába. A Foglár-csatorna torkolatától kezdve a Zala völgyének esése csökken és helyenként az 1,5 %o-et sem éri el. Ugyanakkor a bal parton betorkolló kis patakok (Tilaji-patak, Széplaki-patak, Csörgető-patak) völgyeinek esése 4 %o körüli. A Csörgető-patak torkolata után a Zala észak-déli irányba fordul, az előző meridionális elhelyezkedésű völgyek vonalával párhuzamosan. Az éles forduló után a Zala völgye viszonylag keskenyé válik és a Bárándi-pataknál lévő új torkolatáig 20 kisebb vízfolyás vizét veszi fel, melyek közül jelentősebb a Nádas-patak. A Kis-Balaton Védőrendszer tározóinak létesítése előtt a Zalavár és Fenékpuszta közötti folyószakaszon a jobbparton a Kiskomáromi-csatoma, a Zala- Somogyi-határárok és a Marótvölgyi-csatoma, a bal parton a Gyöngyös-patak vizét is befogadó Egyesített-övcsatorna voltak jelentős betorkolló mellékvízfolyások. Ezek közül újabban a Kiskomáromi-csatoma befogadója a Hídvégi-tó, a többieké a Fenéki-tó. 71
