Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)
I. A BALATON VÍZGYŰJTŐJE ES PARTMENTI ÖVEZETE - A Balatonba torkolló vízfolyások
A két tározó-tó jellemző adatai a tervezés szerint a következők: Szabályozott vizszint Térfogat szab.vízsz.-nél Vízfelület Tározó kisajátított területe 1. sz. tározó Hídvégi-tó 107,2 m A.f. 21 millió m3 18 km2 2.372 ha II. sz. tározó Fenéki-tó 106,5 m A.f. 64 millió m3 51 km2 6.292 ha A két tározó-tó közül a Hídvégi-tóval kapcsolatos, több mint tíz év tapasztalatai azt mutatták, hogy a tározó térfogata a tervezettnél valamivel kisebb, 19,2 millió m3, a legnagyobb vízszinthez tartozó maximális térfogat pedig Szilágyi Endre és Harkay Máté (1989) által az 1987 augusztusi Zala árvízről közölt adatok szerint 29 millió m3-t tett ki. Számításaik szerint az árhullám levonulása során a tározóban maximálisan 8,8-11,8 millió m3 közötti plusz vízmennyiség tározó- dott. A Zala 1987 augusztusi árhullámának részletes nyomonkövetése és adatainak feldolgozása Szilágyi és Harkay (1989) részéről, jelentősen pontosította a Zala vízhozamának alakulására és a lefolyási viszonyokra vonatkozó ismereteket. így pl. megállapították, hogy a Zala Zalabémél 165 m3/s maximummal tetőzött és az a völgyi tározódás következtében (ami az árhullám tömegének a fele volt) Zalaapátinál 100 m3/s-ra csökkent. Az árhullám a tározóban a teljes felületre számítva 70 m3/s-mal tetőzött, vagyis a Zalabémél mért maximális vízhozamnak kevesebb mint a felére csökkent. Az árhullám rendkivüliségét jellemezte, hogy tetőző vízhozama Zalaegerszegnél 0,5 %-nál kisebb, Zalabémél és Zalaapátinál 1 % előfordulási valószínűségű volt. Zalaapátinál az árhullámban 35 millió m3 víz folyt le, ami az augusztus havi teljes vízmennyiségnek 74,7 %-át, az egész évinek pedig a 13,1 %-át jelentette. Az előbbiekből az a következtetés vonható le, hogy a kis-balatoni tározó tavak megfelelő vízkormányzással (előkészületi leürítéssel) biztosítani tudják a legnagyobb Zalai árhullámok problémamentes levonulását a Zalaapáti alatti térségben. A Zala eredeti vízgyűjtő területe, az 1895-ig tartó első szabályozási időszakának végétől, a Hídvégi-tónak 1985-ben történt teljes feltöltéséig, összesen 2.622 km2 volt. Baranyi (1975), Miholics (1976), Juhász (1980) a vízgyűjtőt ismertető írásaikban ennél 0,2 km2-rel kisebb területnagyságot tüntettek fel, míg mások, Joó Ottó és Lotz Gyula (1980), Somlyódy László (1983) az előbbi kerek számban jelölték meg a vízgyűjtő nagyságát. A Zala részvizgyűjtőt korábban a következők szerint szokták felosztani: (zárójelben a folyó hossza)- Eredettől a zalaegerszegi vízmércéig 464,8 km2 (52,4 km)- Zalaegerszegtől a zalaapáti vízmércéig 1.063,2 km2 (62,7 km)- Zalaapátitól a Fenékpusztai torkolatig 1.093,8 km2 (23,7 km) 72
