Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)

VII. A BALATONI HALÁSZAT, HORGÁSZAT ÉS HALGAZDALKODAS - A balatoni fehér busa telepítések és a Balaton busaállománya

gyarapodása a következő év novemberéig összesen átlag 561 gramm volt, ami lé­nyegében megfelel a szakirodalomban közölt, általánosan megfigyelt növekedési ütemnek. A kutatások során foglalkoztak a balatoni fehér busák korbecslésével és a korral összefüggésben a testtömeg alakulásával. (Az általuk vizsgált legidő­sebb, 9 éves fehér busa súlya 11,550 gramm volt.) Kiszámították, hogy a Bala­tonban a fehér busa elméletileg elérhető maximális testtömege 32,7 kg, de bizo­nyos módosító tényezőket figyelembe véve 21,2 kg alsó és 50,6 kg felső határér­tékű is lehet. Az előbbiekben ismertetett kutatási eredményeket egészítették ki a fehér busa táplálkozására vonatkozóan Vörös és Oldal (1991) által közölt adatok és megál­lapítások, amelyek röviden a következőkben foglalhatók össze: A fehér busa a közhiedelemmel ellentétben nem kizárólagos algafogyasztó, ha­nem automatikusan szűri ki a lebegő részecskéket a vízből, de azokat méret sze­rint szelektálja, a 10 um-nél nagyobb méretű algákat, zooplankton szervezeteket, sőt a holt szervesanyagokat és ásványi szemcséket is egyaránt elfogyasztja. A fel­vett tápláléknak azonban csak egy része emésztődik meg a bélcsatornában, mert a fitoplankton összetételétől függően az algáknak egy bizonyos része emésztetle­nül halad át a hal bélcsatornáján. Ezek között vannak olyan fajok, melyek számá­ra a bélcsatornában való tartózkodás kifejezetten előnyös, mert ott tápanyagokat vehetnek fel és onnan kikerülve az ebből származó előnyüket más algafajokkal szemben hasznosíthatják. Különösen vonatkozik ez a kisebb méretű egysejtű zöldmoszatokra. Ez a jelenség a béltartalom analíziseket is zavarhatja, mert a bélben rendszerint a rosszul emészthető algafajok találhatók meg. Laboratóriumi kísérlettel kimutatták, hogy az előbbiekkel szemben a nyáron tömegesen fellépő fonalas kékalgák a busa bélcsatornájában néhány perc alatt szétmálnak, illetve megemésztődnek. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ebből eredően az algásodás mértékét nagy állományú fehér busa telepítésekkel jelentősen csökkenteni lehet, nevezetesen két lényeges ok miatt: 1. A fehér busa elfogyasztja az algák termé­szetes fogyasztóját, a zooplanktont is. 2. A busa átalakítja a fitoplankton szerke­zetét és abban a 10 um-nél kisebb termetű algák válnak uralkodóvá, ugyanakkor a nagyobb méretű moszatok többsége, mint pl. a már említett zöldalgák a busa számára emészthetetlenek. Jelenleg a Balatonban Virág (1995) kalkulációja szerint több mint 600 ezer db lehet a fehér busa állománya. Közülük a "legfiatalabb" 14 éves balatoni életidős korcsoporthoz tartozók testtömegének átlaga legkevesebb 11 kg. Arról pedig, hogy a "legidősebb" 24 éves halak hány kilogrammosak és mekkorák lehetnek, csak következtetni lehet a magyarországi rekordméretű fehérbusa fogások alapján. A horgászsajtó híradásai szerint Magyarországon 1994. év végéig a horgászok összesen 6 olyan fehér busát "akasztottak" amelyek 50 kg-nál nagyobb súlyúak voltak. Ezidő szerint a világrekord méretű fehér busát, ami 58,910 grammot nyo­mott, 136 cm hosszú és 96 cm kerületű volt, a Ráckevei Dunából fogta egy hor­gász 1994 szeptember 10-én. Ezeket figyelembe véve bizonyosra vehető, hogy a Balatonban is találhatók nagy számban egy méternél hosszabb és 30 kg-nál na­gyobb tömegű fehér busák és nem túlzás az egész állomány egyedeinek átlag tö­699

Next

/
Thumbnails
Contents