Virág Árpád: A Balaton múltja és jelene (Egri Nyomda Kft, 1998)

I. A BALATON VÍZGYŰJTŐJE ES PARTMENTI ÖVEZETE - A Balatonba torkolló vízfolyások

A Balaton-fe/vidéki vízgyűjtő vízfolyásai.

A Balaton-felvidéki részvízgyűjtő vízrajzilag több önálló egységre különíthető el a domborzat alakulása által meghatározott lefolyási viszonyok alapján. Cholnoky (1918) a részvízgyűjtőt vízrajzilag 20 pataki (vízfolyási), 8 lejtőségi, 3 partrészi és 4 lefolyástalan területre osztotta fel. Területfelosztása a vízrendezéssel nem érintett területeken lényegében ma is helytálló, jóllehet azokat elsősorban tájföldrajzi szempontok szerint határolta el egymástól.

A többségükben sédeknek nevezett Balaton-felvidéki vízfolyásokra jellemző, hogy aránylag nagy esésűek és közülük egyik sem fejlődött ki terjedelmesebb vízrendszerré. Közös jellemzőjük az is, hogy alapvízhozamukat a fokarsztviz- tárolóból származó vízből fakadó források vize határozza meg. Együttes vízhozamuk igen alacsony; a Balaton lefolyásból származó vízbevételének 10 %-át sem éri el. Az alacsony vízhozamokat jól szemléltetik az ismertetésre kerülő egyes vízfolyások adatai is.

Fűzföi-Séd (Fűzfői patak) Nyolcvan évvel ezelőtt Cholnoky ároknak nevezte és igen csekélyvizű patakocskaként jellemezte. Vízgyűjtő területe 4,9 km2 (0,6 %), hossza 1,3 km. Vízhozama erősen változó. Csapadékos penódusban az éves átlag 0,06 m3/s (1,8 millió m3/év), száraz években 0,01 m3/s (0,3 millió m3/év). Maximális vízhozama (itt és a továbbiakban a zivatarok idején bekövetkező felhőszakadások okozta áradásokat nem számítva) 0,2 m3/s, a minimális 2-3 liter/s körüli. Az átlagosan kis vízhozama ellenére figyelmet érdemlő vízfolyás, mivel területének nagyrészén ipartelepek, lakóterületek vannak, ahonnan - a burkolt felületekről - a csapadékvíz nagyobb hányada a medrébe kerül.

Vörösberényi-séd. (Vörösberényi patak) Völgyének bevágódásából és hordalékkúpjából arra lehet következetni, hogy a történelmi idők előtt nagyobb vízfolyás lehetett. Vízgyűjtőterülete 10,8 km2 (1,3 %), hossza 5,3 km. Vízhozama rendkívül csekély, mindössze 1-2 1/s, ami egyúttal az éves átlagot jelenti. Vize a vízminőségvizsgálatok kezdete óta mindig igen szennyezetnek bizonyult.

Lovasi-Séd. (Lovasi patak) Veszprémfajsz térségében fakadó forrásokból képződő vízfolyás, amely a Vohola-völgyön át eljut a Malom-völgybe, ahol a Malom-patakkal egyesül. Az egyesült vízfolyás befogadja Király-kút-völgyének csurgalék vizeit, majd Lovas községnél a Páloznaki-öböl irányába eltérve folyik a Balatonba. Cholnoky szerint bővizű patak volt száz évvel ezelőtt. Vízgyűjtő területe 44 km2 (5,3 %), hossza 6,9 km. Vízhozama az elmúlt két évtizedben a korábbi 0,04 m3/s-ről 0,02 m3/s-ra csökkent. Mivel nagyobbrészt erdős területeken folyik keresztül, kevésbé szennyezett vizet szállít a Pál oznaki-öböl nádasába.

Csopaki Séd. (Nosztori patak, Horogvölgyi-Séd) A Nosztori-tető aljából induló vízfolyás a Nosztori-völgyet követi, végigfolyik Csopak belterületén és a Kerekedi-öböl nádasánál torkollik a Balatonba. Vízgyűjtő területe 14,2 km2 (1,5 %), hossza 4,8 km2. Vízhozama változó. Az éves átlag 0,01 m3/s körül van, de száraz

62